Ha a munkavállalókat megkérdeznénk, hogy tulajdonképpen ki is az üzemi megbízott, mikor jöhet létre és milyen célból az üzemi tanács, öt közül négyen nagy valószínűséggel azt felelnék, hogy ez a szocialista rendszer egyik túlélője. Vagy azt, hogy erről az intézményről nem is hallottak. Pedig A munka törvénykönyve (Mt.) egyértelműen meghatározza, hogy milyen esetekben kötelező létrehozni az üzemi tanácsot, amely a munkavállalók érdekeit van hivatva képviselni.
A jelenleg irányadó Mt. 1992. július 1-je óta hatályos, és a hatályba lépése óta sokszor módosított törvény eredeti szövege is tartalmazta az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezéseket, ennek ellenére kevés ma Magyarországon az olyan cég, ahol üzemi tanács ténylegesen működne. A munkavállalók többsége nincs tisztában törvény adta jogaival, pedig az üzemi tanács megválasztását ők is kezdeményezhetik, ami talán nem lenne rossz ötlet az ő szempontjukból.
A főnökök nem örülnek neki?
Egy külföldi tulajdonban lévő, pénzügyi piacon megjelenő cégnél egy pályakezdő munkatárs a törvényt böngészve szerzett tudomást az üzemi tanács lehetőségéről. Az ötlet tetszett neki, kezdeményezte is a tanács létrehozását vezérigazgatónál, aki már nem volt annyira lelkes. Úgy döntött, elvágja a kezdeményezés útját. Mint sok esetben, itt is erőfölényét kihasználva lett úrrá a neki nem kedvező helyzeten. Informális úton közölte a munkavállalóval: ha nem hagy fel kezdeményezésével, akkor rövid úton megszűntetik a munkaviszonyát. Következmény: a pályakezdő munkatárs lemondott az üzemi tanács létrehozásának tervéről, a cég pedig törvényellenesen üzemi tanács nélkül működik mind a mai napig.
Ki az üzemi megbízott, mi az üzemi tanács?
Az üzemi tanács a munkavállalók cégen belüli érdekképviseleti szerve. Megválasztásának rendje eléggé bonyolult, de nem valószínű, hogy emiatt nem választanak a munkavállalók üzemi tanácsot.
A Mt. kötelező rendelkezésként mondja ki, hogy minden cégnél, ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot kell választani. A kisebb cégek esetén elegendő üzemi megbízottat választani. (15-51 fő között.) Újonnan megalakuló cég esetén a létrejöveteltől számított három hónapon belül kell az üzemi tanácsot megválasztani.
Üzemi tanácsi taggá választható minden cselekvőképes munkavállaló, aki legalább fél éve a céggel munkaviszonyban áll (újonnan létrejövő munkáltatónál értelemszerűen ez nem feltétel), nem gyakorol munkáltatói jogot, vagy nem közeli hozzátartozója a munkáltatói jogot gyakorló személynek, illetve nem a választási bizottság tagja. A megbízatás 3 évre szól. A választáson pedig minden munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult szavazni.
A törvény azt is meghatározza, hogy milyen létszámú az üzemi tanács, a cég nagyságától függően. Annak érdekében pedig, hogy az üzemi tanács jól működjön, póttagokat is választanak. Így, ha valamelyik tag megbízatása megszűnik, helyére a póttagok közül kell újat behívni.
Az üzemi tanács megválasztását követő 15 napon belül ülésezik, és rögtön az első ülésén elnököt választ tagjai közül. Egyebekben üléseit szükség szerint tartja. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Működésének módjára saját ügyrendet állapít meg.
Bátraké a szerencse
Egy cégnél történt. Egy üzemi tanácsi tag dolgozót az üzemi tanács egyetértése nélkül új munkakörbe helyeztek át. Az érintett alkalmazott ezzel nem értett egyet, és egyeztetni akart főnökével, aki erre egy héttel későbbi időpontot jelölt meg. Akkor azonban meglepetés érte a panaszost, egyeztetés nélkül közölték vele, hogy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszűntetik, mert új munkaköréből igazolatlanul maradt távol.
A pórul járt, ám a jog által védett munkavállaló peres eljárást kezdeményezett. Ő ugyanis tudta, hogy az áthelyezés és a rendkívüli felmondás jogellenes volt az üzemi tanács előzetes egyetértésének és véleményének hiányában.
Egy ilyen esetben az emberek többsége feladta volna a harcot, sőt hibáztatta volna magát, minek “ugrált”. Ez a munkavállaló azonban tudta, hogy igaza van. A munkára jelentkezni azért nem tudott, mert a munkáltató elfelejtette megjelölni az áthelyezési papírján az új közvetlen felettest.
A bíróságon már a munkáltató is máshogy érvelt. Védekezésében előadta, hogy a munkavállaló munkakörét már korábban megszűntette és a munkavállalónak különben is tudnia kellett volna, hogy kinél kell jelentkeznie. A munkaügyi bíróság ezt nem fogadta el, és az üzemi tanácsi tag keresetének helyt adva megállapította a rendkívüli felmondás jogellenességét.
Milyen kedvezményekben részesülnek a tagok?
Munkaidő-kedvezmény: a tag havi munkaideje 10%-ának, az elnök pedig 15 százalékának megfelelő munkaidő-kedvezményre jogosult.
Díjazás: a törvény csak az elnök esetében mondja ki kötelezően, ha ezernél több munkavállalót foglalkoztat a cég.
Munkajogi védelem az alábbi körben:
• üzemi tanács előzetes engedélyével lehet csak más munkahelyre beosztani az üzemi tanácsi tagot, illetve rendes felmondással felmondani,
• rendkívüli (azonnali hatályú) felmondás esetén ki kell kérni az üzemi tanács véleményét,
• a fegyelmi eljárásról pedig előzetesen értesíteni kell az üzemi tanácsot.
Mit csinál az üzemi tanács?
Az üzemi tanács véleményezési jogköre többek között az alábbi kérdésekre terjed ki:
• a dolgozók nagy csoportját érintő munkaáltatói intézkedések tervezete (átszervezés, privatizáció, korszerűsítés)
• nyilvántartható személyügyi adatok
• éves szabadságolási terv
• belső szabályzatok.
Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a jóléti célú pénzeszközök felhasználása, valamint az ilyen ingatlanok hasznosítása kérdésében.
Az üzemi tanács ezekben az ügyekben álláspontját 15 napon belül közli a munkáltatóval, ennek eltelte esetén úgy kell tekinteni, hogy hozzájárult a tervezett intézkedéshez. Ugyanakkor viszont, ha a munkáltató nem kéri ki az üzemi tanács álláspontját, akkor az intézkedés érvénytelen, és az üzemi tanács jogosult bírósághoz fordulni.
A munkáltató köteles félévente tájékoztatni az üzemi tanácsot gazdasági helyzetéről, a bérek, keresetek alakulásáról, munkaidő felhasználásáról, illetve jelentős beruházásairól, tevékenységi körének jelentős módosításáról.
