Azaz a betegállomány teljes időtartama alatt és annak lejártát követő 15, illetve 30 nap alatt – attól függően, hogy a keresőképtelenség időtartama a 15 napot, illetve 30 napot meghaladta-e – a munkáltató nem közölheti rendes felmondását a munkavállalóval. Ezzel a munkavállalók zöme tisztában van. Sokszor ez az oka annak, hogy a dolgozó, amikor már érzi, hogy kifelé áll a szekere, azaz hamarosan készhez kapja felmondását, gyorsan elmegy betegállományba, megakadályozva ezzel a kirúgását. A betegállomány időtartama szinte végeláthatatlan, hiszen a háziorvosnak kell igazolni a keresőképtelen állapotot. Alapesetben tehát a “beteg” dolgozónak nem kell kórházat vagy gyógyintézményt felkeresnie a betegségének igazolása végett.
A helyzetet tovább bonyolítja az alábbi szituáció. A munkavállaló kézhez kapja felmondását, ezt követően elhagyja munkahelyét, felkeresi még ugyanazon a napon háziorvosát rendelési időben és betegállományba veteti magát. Következmény: a munkáltató rendes felmondása érvénytelenné válik. Tehát a munkáltató legközelebb a munkavállaló ismételt keresőképes állapota napjától számított 15, illetve 30 napon közölheti felmondását.
Ez azonban nem eredményezheti azt, hogy a dolgozótól a jövőben ne lehessen megszabadulni amiatt, mert hónapokon keresztül keresőképtelen.
Mi a megoldás?
A munkáltató jogosult kérni a társadalombiztosítási szervtől a munkavállaló keresőképtelen állapotának felülvizsgálatát.
Az idősebb korosztály bizonyára emlékszik az úgynevezett beteglátogatóra. A beteglátogató a táppénzen lévő munkavállalókat kereste fel otthonukban, hogy ellenőrizze, tényleg betegek-e és nem további műszakban dolgoznak-e, azaz nem végeznek-e “feketén” munkát.
Tekintettel arra, hogy ma a munkáltató jóváhagyásával bárki létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, a beteglátogató intézménye idejét múlttá vált. Mindez azonban nem eredményezheti azt, hogy a munkáltató teljesen ki legyen szolgáltatva a munkavállalónak, illetve betegségének, és ne tudja egyébként jogszerű felmondását a munkavállalóval joghatályosan közölni.
Mi a TB felülvizsgálat menete?
A munkáltatónak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) kell kezdeményeznie a felülvizsgálatot A keresőképtelenség állapotának indokoltságát az Országos Orvosszakértői Intézet vizsgálja és erről határozatot hoz. Az ellenőrzés keretében, az ellenőrző főorvos jogosult a beteg vizsgálatára, a betegdokumentációba történő betekintésre, szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására, a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására. Javaslatot tehet a táppénz folyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé, ha a munkáltató kezdeményezte a felülvizsgálatot közli a munkáltatóval a felülvizsgálat eredményét.
Mi a TB felülvizsgálat következménye?
Amennyiben a társadalombiztosítási szerv olyan tartalmú határozatot hoz, hogy a keresőképtelenség állapota ténylegesen nem állt fenn, a munkavállaló köteles a jogalap nélkül felvett táppénzt a társadalombiztosítási szervnek visszafizetni. Ugyanakkor mivel ezalatt a “táppénzes” időszak alatt a dolgozó munkát nem végzett, így erre az időszakra munkabérre sem lesz jogosult.
Ezt követően a társadalombiztosítási szerv határozatának jogerőre emelkedése után a munkáltató élhet a Munka Törvénykönyvében biztosított rendes felmondás közlésének jogával.
Konkrét esetben a munkavállaló szintén az egyébként megalapozott felmondás elől “menekült” betegállományba. Amikor már hónapok óta nem jelent meg munkahelyén és csak a táppénz folyósításához szükséges papírokat postázta a munkáltató felé, a munkáltató kezdeményezte a keresőképtelenség felülvizsgálatát. A TB szerv határozatában megállapította, hogy pontosan mely naptól nem áll fenn a keresőképtelenség. A határozat jogerőre emelkedett, a munkáltató pedig a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli – azonnali hatályú – felmondással megszűntette, álláspontja szerint ugyanis a munkavállaló magatartása súlyosan sértette és veszélyeztette a gazdasági érdekét. (Mt. 96.§ (1) b.) olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.) A rendkívüli felmondás következtében a munkavállaló elvesztette jogosultságát a felmondási időre járó járandóságokra, illetve a végkielégítésre.
Fontos tudni azonban azt is, hogy egy esetleges bírósági peres eljárás során a munkaügyi bíróság nem vizsgálhatja azt, hogy a keresőképtelenség megalapozott volt-e. Erre a munkáltató csak TB felülvizsgálatot követően, a jogerős TB határozat birtokában hivatkozhat.
