Pesszimista kutatók, optimista miniszterA GDP tavalyi teljesítménye nem lepte meg az elemzők többségét. Alig 0,1-0,2 százalékpontos eltéréssel jósolták meg a növekedést decemberben. 2001 első fél évében mind a kutatóintézetek, mind a kormány jobbra számítottak. Azt remélték, hogy a növekedés 5-5,5 százalék körül fog alakulni tavaly és idén is. Év közben a lassulást látva az idei évre lefelé módosították várakozásaikat, az Ecostat szerint 3,7 százalékkal javul majd a gazdaság teljesítménye, a PM 3,5-4 százalékkal számol, a GKI 3,5 százalékkal a legpesszimistább előrejelzést hozta. A kormányzat mindezek ellenére nem mondott le arról, hogy a Széchenyi plusz – az új magyar modell – segítségével az első fél év 4 százalékos növekedése után a gazdaságot magasabb 5,5 százalékos növekedési pályára térítse. Varga Mihály pénzügyminiszter a KSH adattájékoztatását követően azt mondta, a Széchenyi plusz a belső beruházások és a kereslet növelésével kompenzálni tudta a világgazdasági recesszió hatásait.
A növekedési ütem lassulása az egész évre jellemző volt, míg az első negyedévben 4,4 százalékkal javult a magyar gazdaság teljesítménye, a második negyedévben már csak 4 százalékkal, a harmadik negyedévben 3,7 százalékkal, az utolsó negyedévben pedig 3,3 százalékkal. A pénteki sajtótájékoztatón Mellár Tamás, a KSH elnöke kiemelte, hogy Magyarország az Európai Unióhoz viszonyítva sokkal jobban teljesített, hiszen ott a növekedés alig közelíti meg a hazai felét: 1,6 százalékos volt.
A közelmúltban több elemező is felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar teljesítményeket nem az unióhoz kellene hasonlítani, mert gazdasági szerkezetünk nagyban eltér a tagállamok többségétől. A CEFTA országokban a növekedés lassulása hasonló volt, mint hazánkban, kivétel Románia, ahol 5 százalékos növekedésre számítanak, és Lengyelország, ahol a fejlődés üteme lényegesen lassúbb, 1 százalékos.
Lankadó ipar
A lassulás legerősebben az ipari termelésben mutatkozik meg. Ez azért is kínos, mert Magyarországon az ipari termelés állítja elő a bruttó hazai termék kétharmadát. A 2000 évi dinamikus 18 százalékos felfutást tavaly szerényebb, 4,1 százalékos bővülés követte. Mellár Tamás felhívta a figyelmet: az ipari adatok elemzésénél figyelembe kell venni, hogy a bázisév kiugró volt a többi év átlagában.
Az első negyedévben 10 százalékos termelésbővülést számoltak, a második negyedévben stagnálás, utána csökkenés következett be. Az utolsó negyedévben az ipari termelés újra növekedett, mindössze 1 százalékkal, de decemberben 2,2 százalékpontos zuhanást produkált ismét.
Az ipari termelés lassulásáért elsősorban a keresletnövekedés visszaesése felelős. A belső piacon 2000-ben kialakult élénkülés 2001-ben megállt, és az ipari export értéke 9 százalékon megragadt, míg a bázisévben 27 százalékot ért el.
Mind a GDP, mind a beruházások növekedéséhez jelentősen hozzájárult az építőipar átlagot többszörösen meghaladó 10 százalékos termelésnövekedése és 4,8 százalékos beruházásbővülése. A mezőgazdaság teljesítménye hasonlóan jobb volt a bázisévi növekedésnél. Oka elsősorban a magas, másfélszeres gabonatermés, az ipari növények és a baromfiállomány erős gyarapodása.
A piac ki van szolgáltatva az államnakAz Ecostat szerint a kormány elmúlt hónapokban követett beruházás-élénkítő politikája 2002-ben már érezhető lesz, mégsem számítanak a beruházások erőteljes gyarapodására. Előrejelzésükben az állóeszköz-felhalmozás növekedését 5,1 százalékosra becsülik. A Pénzügykutató Rt. szerint a problémák oka nem egyedül a külső körülményekben keresendő, hanem a “képlékenyebbé” vált intézményi környezet is. Az elmúlt időszakban növekedett az üzleti szereplők állami függése, ezért reakcióidejük meghosszabbodott és kiszolgáltatottabbá váltak. A választások miatti bizonytalanság ebben a helyzetben tovább ronthat a piaci szereplők helyzetén. A GKI Gazdaságkutató Rt. a GDP-növekedés lassulását a kormányzati költekezésekkel állítja szembe. A fiskális politika tavalyi erős expanziója ellenére sem tudott a növekedésre érdemben hatást gyakorolni. Véleményük szerint a kormánynak inkább az exportnövekedés elősegítésére és a működőtőke-beáramlás ösztönzésére kellene hangsúlyt fektetnie. Ennek érdekében akár adócsökkentésre is érdemes gondolnia a kormányzatnak. Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzője erre az évre pesszimista előrejelzést ad, a GDP növekedését 3 százalékra, a beruházások növekedését 7 százalékra taksálja.
Csökkenő beruházás – elfordul a külföldi tőke
A beruházások növekedési üteme a nemzetközi átlagnál jobban, a bázisévi 7,4 százalék felére, 3,5 százalékra esett vissza, a beruházások tavaly ezért elvesztették gazdaságélénkítő hatásukat. A kilencvenes évek második felére általánossá vált az a tendencia, hogy a beruházások növekedési üteme meghaladta a GDP növekedését. Ezzel szemben tavaly a beruházási kereslet lassabban bővült, mint a bruttó hazai termék, a beruházások teljes volumene 2001-ben 3109 milliárd forint volt.
Mindemellett érezhető változások jelentkeztek a beruházások ágazati struktúrájában. A legtöbb piaci ágazatban stagnált, illetve csökkent a beruházási tevékenység, a növekedésben a húzószerepet a feldolgozóipartól építési beruházások vették át. Magyarországon is érvényesült ezért, hogy a gazdasági dekonjunktúra legkorábban a beruházásokban jelentkezik.
A beruházások lassulásának oka, hogy a külföldi vállalatok érdeklődése Magyarország iránt jelentősen visszaesett – állítja Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója -, ennek nemcsak a hazai gazdaságpolitika az oka, hanem a szomszédos országok most zajló privatizáció is.
Jobb teljesítmény eléréséhez Magyarország tőkevonzó képességét javítani kéne, mert az elmúlt évben kormányközeli körökből elhangzott, külföldi tőke ellen szóló kijelentések és a kormányzat piaci beavatkozásai sokat rontottak az ország renoméján – mondta el Oblath Gábor, a GKI elemzője a FigyelőNet kérdésére. Mindamellett a versenyképességet a forint erősödése és a minimálbér emelése is változtatta.
Idén nem várható nagy változás
A GKI a tavalyi 3,8 százalékos növekedés után idén mindössze 3,2 százalékra számít. Tovább folytatódik a visszaesés, ami a 2000 első negyedévében elért 6,6 százalékos konjunkturális csúcs után következett be – mondta el Oblath Gábor. A dinamizmus csökkenése idén az első negyedévben elérheti mélypontját, a bűvös 3 százalék alá zuhanhat, az év közepétől mégis az élénkülés lesz a jellemző.
A kormányzat beruházás-élénkítési törekvései tavaly még nem hoztak eredményt, és idén is csak a beruházások alacsony szintű, 5 százalékos növekedése valósulhat meg. Szektorális bontásban a bruttó hazai termékhez kis mértékben hozzájáruló állami beruházások és lakásépítések növekedhetnek nagymértékben, a nagy súllyal szereplő ipartól csak 3,5 százalékos beruházás-növekedésre lehet számítani. Az üzleti beruházások megindulására csak a második negyedévben számíthatunk.
Olvassa el……korábbi írásainkat:
•Hét százalék: megint a régi nóta
•Élénkíteni, élénkíteni minden eszközzel
•Siker mögöttünk, siker
előttünk
•Növekedés 2001-02-ben: négy százalék alatt
Arra a kérdésre, hogy mennyiben felelős a világgazdasági lassulás a hazai teljesítményért, Oblath Gábor azt válaszolta, hogy egy-két apró tényezőtől eltekintve szinte teljes egészében. A kedvezőtlen konjunkturális helyzetet csak azok az országok nem érezték meg, amelyek kevésbé integrálódtak a világgazdaságba. Magyarország kicsi és nyitott gazdasággá vált, ezért érzékeny a külső folyamatokra.
Emellett az utolsó nagy 1998-as orosz válság óta a termékszerkezet is megváltozott. Korábban az export és a termelés meghatározó részét az elektronikai cikkek alkották, amelyek kevésbé érezték meg a dekonjunktúra hatását. Mára az elektronikai szektor termelése az akkori felére csökkent. A külföldi mellett a belföldi kereslet élénkítésével sem lehet a bruttó hazai termékre nagy hatást gyakorolni, mert az az import emelkedésével is járna, állítja az elemző.
A külgazdasági pozíció csak rövid távon javult
A bruttó hazai termékeket erősen érintő tényezőket elemezve Mellár Tamás kiemelte a reálkeresetek kiemelkedően magas, 6,4 százalékos növekedését és a kiskereskedelem 5,4 százalékos dinamizmusát. Ezen két tényező alapján – majd a végleges adatokban megjelenő – fogyasztási kiadások nagy mértékű, 5 százalékos bővülését prognosztizálja a KSH, annak ellenére, hogy a megtakarítások is erőteljesen növekedtek tavaly.
A magas fogyasztás felé mutat az a jel is, hogy a szolgáltatások még mindig átlagon felül teljesítenek. A végső fogyasztás várhatóan kedvezőtlenebbül alakul majd, mert a juttatások szintje csökkent.
A termelési oldalon a készletállomány szűkülése figyelhető meg, a felhalmozás 3-4 százalékkal csökkent a bázisévhez képest. A készletek megcsappanása nem a belföldi felhasználásban jelent meg – ami csak 1,5-2 százalékkal növekedett -, hanem a külkereskedelmi pozíciót javította. A forint erősödés és a nemzetközi dekonjunktúra hatására ugyan az export dinamikája a tavalyi 20 százalékról 8-9 százalékra esett vissza, de az import dinamikája a kivitelnél jobban, 4-5 százalékra csökkent. A két érték között a különbség nő, de ez a tendencia az elnök szerint nem lesz hosszú távú, mert az exportot a meglevő készletekből tudták csak fenntartani, hiszen az ipari termelés visszaesett.
