Tállai András a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára az RTL Klub híradójában elmondta, hogy már kidolgozás alatt van a tárca javaslata, amelyhez a kárpótoltaktól néhány hét türelmet kért.
A PM és az idén alakult Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete (KJÉE) másként látja a megoldást. Némi szépséghibát jelent, hogy Tállai András három csoportra osztaná a kárpótlási jegy tulajdonosokat. Az alanyi jogon kárpótoltak számíthatnak a leghamarabb valamilyen ellentételezésre – szólt az államtitkár. A “kopasz” jegyesek és azok esetében, akik az érvényes határozat ellenére át sem vették kárpótlási jegyeiket még vizsgálják a lehetőségeket az államtitkár szerint. A KJÉE azonban nem tudja elfogadni a megkülönböztetést, mivel a kárpótlási jegy bemutatóra szóló értékpapír, s az állammal szembeni átruházható követelést testesít meg.
Az alanyi jegyek versus “kopasz” jegyek szindróma a kárpótlási jegy részvény cserék folyamán vált rossz precedenssé, s az állami vagyonkezelő pozitív diszkriminációban részesítette a határozattal rendelkező igényeket. Ez már akkor nagy ellenkezést váltott ki a spekulánsok részéről, mivel finoman szólva is nehezen indokolható egy bemutatóra szóló értékpapír esetében. Sőt ezen túlmenően az állami vagyon más módon (pl pályáztatás) útján történő értékesítése során a vagyonkezelő nem tett különbséget a kopasz jegyek és a határozatos jegyek között.
Az ügy szempontjából még egy pozitívum, hogy az érdekelt feleknek talán most sikerül kampánytémává is befutatni a kérdést. Ezt jelzi, hogy a mai Napi Gazdaságban már Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke is megszólalt a kérdésben. Véleménye szerint a kárpótlási folyamatot végre le kellene zárni, s a jegyekben megtestesülő követelést valamilyen formában ki kell elégíteni.
A téma iránt részletesebben érdeklődő olvasóinknak ajánljuk a Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesületének részletes jogi álláspontját a kapcsolódó cikkek között.
