1 márka 90 forint, 1 shilling pedig 10 forint – tájékoztatott minket Bálint Ernő, a Bálint Change valutaváltó tulajdonosa arról, mennyit is fizet a jövőre megszűnő 12 európai valuta közül a két legnépszerűbbnek a pénzérméiért. Ez pedig azt jelenti, hogy 30-40 százalékkal “érnek kevesebbet” az euróra átváltó valuták fémpénzei, mint a hivatalos árfolyam, mivel a márkát jelenleg 124-126, a schillinget pedig 17-18 forintért veszik a pénzváltók és a bankok. Már amennyiben papírpénz formájában kívánjuk eladni.
A lakosságnak azonban kevés választási lehetősége van: vagy elkölti az aprópénzt 2002 február végéig (ameddig a megszűnő nemzeti valutákkal még lehet fizetni), vagy átváltja a fenti példához hasonló diszkonttal. Ha nem, akkor a nyakán marad, és legfeljebb érmegyűjteményét bővítheti vele.
Eltűnő pénzekNem sok lehetőségük marad tehát azoknak, akik nem szabadultak meg időben, azaz még idén európai bankjegyeiktől. A magyar kereskedelmi bankok a bankjegyeket 2002. február 15-éig még beváltják (az ír fontot február 19-éig), ám azt nem lehet tudni, hogy ezért a műveletért mekkora felárat számítanak majd fel. Utána csak egy-két pénzváltónál lehet majd átváltani a márkákat és frankokat – egészen biztos, hogy jelentős diszkont fejében, mivel a vállalkozásoknak ezeket a bankjegyeket és érméket már ki kell szállítaniuk az adott országba.
Az euróövezeti tagállamok kereskedelmi bankjainál általában június végéig lehet beváltani a már megszűnt fizetőeszközöket. A legutolsó lehetőséget a jegybankok jelentik: ezeknél korlátlan ideig vagy legalább 10 évig euróra lehet váltani az adott ország nemzeti valutájában denominált bankjegyeket. (Lásd az MNB összefoglaló táblázatát >>) Ami az egyéb euróövezeti valuták átváltását illeti (azaz például Németországban a schilling vagy a líra átváltását), 2002. március 31-éig az euróövezeti tagállamok jegybankjai ingyenesen beváltanak minden euróövezeti valutát euróra.
Amit az euróról tudni kell >>
Soha nem volt népszerű
Mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem kötelezi egyik bankot és pénzváltási engedéllyel rendelkező vállalkozást sem arra, hogy érmeváltással foglalkozzék, a meglehetősen macerás és költséges művelet eddig sem vált a pénzintézetek kedvencévé. Nagy bajban volt az, aki külföldi útjáról hazatérve vissza akarta váltani a nála maradt pénzérméket – sok bank nem is foglalkozik ilyesmivel, ahol pedig van erre lehetőség, ott is jelentősen, 15-25 százalékkal a piaci árfolyam alá ígértek. Sokan ezért inkább megtartották az aprót, hiszen a későbbi utazásoknál jól jött.
2002. január 1-jétől azonban elkezdődik a nagy euróhadművelet: azon felül, hogy a számlapénzforgalom kizárólag euróban zajlik, 12 országban válik a mindennapi emberek számára is hivatalos fizetőeszközzé a közös valuta. Maximum az első két hónapban még a korábbi nemzeti valutákat is elfogadják a boltok (országtól függ az átállás időtartalma), de aki márciusban megy síelni Franciaországba, az már ne lepődjék meg, ha elutasítják frankjait.
Érmét veszek!
Kihasználva a pénztörténet legnagyobb vállalkozását, a közös európai valuta bevezetését, és azt tényt, hogy a kereskedelmi bankok nem szívesen váltanak be fémpénzeket, egy két pénzváltó belevágott az érmeüzletbe. A Chequepoint Kft. Vörösmarty téri irodájában például német márkát (1, illetve 2 márkást), francia frankot (5, 10) olasz lírát (500, 1000) és osztrák schillinget (5, 10) vásárolnak a 12 megszűnő valutából, ám csak a hivatalos árfolyam felét kaphatja értük az ügyfél.
“Az utóbbi időben határozottan megnőtt az érdeklődés” – mondta el az FN-nek a Chequepoint egyik pénzváltója. Hasonló érdeklődés figyelhető meg a Nyugati téren lévő Tichy pénzváltóban is, ahol már eddig is vásároltak mindenféle pénzérmét – akár egzotikus országokból származót is. Érdemes azonban körülnézni, hiszen például az Exclusive Best Change Kft. “csupán” 20 százalékos költséggel váltja át az érméket.
SzámlapénzElméleti lehetőségnek megmarad az is, hogy a megmaradt valutákat devizaszámlára helyezik el. Az ilyen számlákon elhelyezett pénzt az idén egy ideig költségmentesen számították át a bankok euróra, az MNB ajánlása alapján azonban augusztustól a bankok már nem nagyon nyitnak számlát megszűnő valutákból, csak ha azokat előtte átváltják euróra. Kisebb összeggel viszont nem érdemes devizaszámlát nyitni, mivel a bankok általában komoly számlavezetési díjat számítanak fel a szolgáltatásért. Az euróhadművelet Magyarországot érintő kampánya éppen ezért a fémpénzekkel nemigen tud mit kezdeni, még az MNB is elismeri, hogy a fenti lehetőségeken kívül nem nagyon van más esély az érméktől való szabadulásra.
50-60 százalékos árfolyam mellett, ha megfelelő nagyságú összeg jön össze, szép profitot lehet elérni ezzel a tevékenységgel. Senki nem fog ugyanis kiutazni Berlinbe, hogy az otthon lévő 17 márkáját euróra váltsa. Ha tudja, hogy február 28-áig nem vásárolja el, az amúgy értéküket vesztő pénzeket még féláron is érdemes eladnia. Az az egy-két vállalkozás pedig, amely több valutaváltóval is szerződött, például 1000 márkát összegyűjtve már szép haszonnal jön ki az üzletből. Egynapos autózással ugyanis a berlini jegybankban euróra lehet váltani az összeget, így leszámítva az utazási költséget, és a kiesett munkanapot, 30-40 ezer forintos profitra lehet szert tenni.
Az érmékkel való üzletelés éppen ezért csak nagyban éri meg: minél többet kell összegyűjteni egy pénznemből, mert annál nagyobb a haszon. “Mi is ezért vásárolunk csak márkát és schillinget – mondja Bálint -, hiszen ebből van a legtöbb a lakosságnak, és Bécs vagy Berlin nincs olyan messze, mint például Lisszabon vagy Athén.”
A magyar lakosságnál az MNB adatai alapján 60-70 milliárd forint értékben lehet olyan valuta, ami otthon, a párnában pihen, ebből több százmillió forint értéket jelentenek a fémpénzek. “Több tonna” – fogalmaz az MNB.
Karitatív célokra
A fémpénzek meglehetősen hányatott helyzetét felismerve Európában sok karitatív szervezet indította el akcióját. A lassan feleslegessé váló pfennigeket és centime-okat a bankokban és repülőtereken elhelyezett gyűjtőládákba lehet dobni, hozzájárulva valamilyen nemes cél megvalósulásához. Olyan nagy szervezetek is csatlakozott a mozgalomhoz, mint az Amnesty, a WWF vagy az UNICEF.
Megszűnő fémpénzeket gyűjtenek például a belgiumi Change for the Future kampány során. Hollandiában már 80 karitatív szervezet kezdett bele a széles társadalmi támogatottságot élvező akcióba.
Aggódó írekAz írországi Focus Ireland karitatív szervezet nagyon aggódik az euró bevezetése miatt. 1 euró ugyanis csupán 0,79 ír fontot tesz ki, ez a “nem szerencsés” konverziós ráta pedig könnyen visszavetheti az emberek pénzadományait. Korábban ugyanis kerek összegeket, például 10 fontokat utaltak át az alapítvány számlájára, s a Focus most attól retteg, hogy ezt a szokásukat továbbra is tartani fogják az adományozók – azaz font helyett 10 euró lesz majd az adományok alapegysége. 10 euró azonban csak 7,9 fontnak felel meg, így az írek most minden igyekezetükkel azt próbálják meg elérni, hogy az emberekbe tudatosítsák: 13 euró felel meg a korábbi 10 fontnak.
Az Európai Központi Bank becslése szerint a gigantikus pénzcserében közel 20-30 millió euró értékben maradhatnak a lakosságnál már értéktelenné vált fémpénzek, így ez hatalmas piacot jelenthet a karitatív szervezeteknek. Az UNICEF által támogatott Change for Good programban, amelyben többek között a British Airways is rész vesz, havonta 200 ezer font bevétel keletkezik csak fémpénzekből. Hasonlóan sikeres a luxemburgi Coins for Kids akció is.
A múlt héten hazánkban is elindult az érmegyűjtési akció: az Apró az aprókért elnevezésű program keretében a hazai zsebekben megbúvó, akár több százmillió forint értékű európai aprópénzt próbálják meg összegyűjteni. A november 15-én kezdődő és három hónapig tartó programot az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága és a PeppeR Kommunikációs Ügynökség a Magyar Nemzeti Bank szakmai támogatásával indította. A feleslegessé váló pénzérméket 11 kereskedelmi bank 425 fiókjában, 89 postahivatalban és a Magyar Nemzeti Bank főpénztárában, valamint területi igazgatóságain lehet leadni (Részletes lista >>).
Az összegyűlt pénz felét magyarországi programokra fordítja az UNICEF, elsősorban az elmaradott térségekben működő óvodák és iskolák felszereltségén, könyvtári és számítógépes ellátottságán kíván javítani. A másik felét nemzetközi programjainak keretében, fejlődő országokban élő gyermekek sorsának megsegítésére fordítja.
Vásároljon a Skálában
A megszűnő európai valutákat vásárolja el nálunk – hirdeti 22 Skála és Centrum áruház országszerte november 5-e óta. “Felismertük, hogy az otthon lévő maradék valutákat általában a háziasszony kezeli – mondta el az FN-nek Kunfalvi Gábor, az S&C Áruházlánc Rt. marketing igazgatója -, ők pedig inkább vásárolni szeretnek, nem pedig bankban sorban állni.”
Erre a bázisra építve a Skála áruházakban 2002. február 28-áig vásárlási utalványra lehet átváltani a megmaradt márkát, schillinget és lírát, méghozzá nem is akármilyen árfolyamon! Az áruház – saját pénzváltói engedéllyel – a jelenlegi piaci árfolyamnál jóval kedvezőbben vált: 1 márkáért és 1000 líráért 135, 1 schillingért pedig 
19 forintot kínál, de csak a papírpénzért. “A magasabb árfolyam ugyan többletköltséget jelent nekünk, ám ezt egyfajta marketingakcióként kell felfogni – magyarázza Kunfalvi -, úgy pedig már rögtön kifizetődő, hiszen ezzel új vevőket szerezhetünk.” Az utalványokat 90 napon belül lehet felhasználni.
Az akcióban az eddigi tapasztalatok szerint tényleg az “otthoni kisvalutások” vesznek részt: az átlagos vásárlás 5-10 ezer forint körül alakul. A legnagyobb tételt egy 70 ezer forintos vásárlási utalvány megvétele jelentette.
