Az idei esztendő minden valószínűség szerint az egyik legrosszabb évként íródik be az amerikai befektetési alapok történelemkönyvébe. A részvényárak zuhanása, az amerikai gazdaság mélyrepülése, és a szeptemberi terrorista támadások mind-mind a frászt hozták rá az alapkezelőkre.
Nicholas Kaiser, az Amana befektetési alapok kezelője azonban társainál sokkal nehezebb helyzetben van. A cég USA-ban működő két alapja ugyanis az iszlám befektetési elveknek megfelelően válogatja a megvásárolandó részvényeket, ez pedig nem könnyű feladat. A keleti vallás ugyanis tiltja a szeszesitalgyártók, a szerencsejátékban vagy éppen a szexiparban érdekelt cégek, a disznóhúst feldolgozó üzemek vagy a kamatjövedelmekből élő bankok papírjainak vásárlását.
Nehéz ügy
Kaiser a CNN-nek beszámolt egy az alapok felett őrködő, iszlám hívő gazdasági szakemberekből álló tanácsadó testülettel folytatott beszélgetéséről. Ez a tanácsadó testület bólint rá a kiválasztott részvényekre, ha azok megfelelnek az iszlám alapelveinek. “Az egyik úr azt mondta nekem, hogy ő olyan cégeket támogat, amelyek nem halmoztak fel egy dollár adósságot sem.” Kaiser az S&P 500-as listából 35 ilyen vállalatot talált. Egy másik tanácsadó azonban mindenképpen el akarta kerülni azokat a cégeket, amelyeknek túl sok kézpénzállományuk volt, mivel ezen cégek papírjainak megvásárlása már kamat jellegű befektetésnek minősülne. “Nos uraim – mondta csalódottan Kaiser -, akkor egyetlen cég sem marad az Önök számára az S&P 500-ból.”
Emellett persze egy gondos igazhitűnek – a kamattal és a pénzzel kapcsolatos megfontolások miatt – a vállalat tevékenysége mellett annak pénzügyeit is meg kell vizsgálnia. Az iszlám hittudósok hüvelykujjszabályként azt tanácsolják, hogy befektetés célpontjául csak olyan vállalat szolgáljon, ahol az idegen forrás és a saját tőke aránya kisebb, mint 1/3, eszközoldalon pedig a pénzeszközök és vevőkövetelések aránya nem lépi túl a 33 százalékot.
Részletes cikkünk az iszlám befektetési szokásokról >>
Tripla feladat
Kaisernek tehát egy pangó piacon kell pozitív hozamot biztosító részvényeket találnia, ráadásul úgy, hogy igencsak leszűkül a vállalatoknak azon köre, amiből válogathat. De arról, hogy még nehezebb legyen az élete, már az arab terroristák gondoskodtak – a szeptember 11-ei akciók után ugyanis az egész iszlám vallás a figyelem középpontjába került. Maga Kaiser ráadásul nem muszlim.
Az Amana munkatársai azonban nem tapasztaltak semmilyen kedvezőtlen megítélést a terrortámadások után. “Számlákat csak a gyenge piaci teljesítmény, nem pedig az iszlámmal szembeni érzelmek miatt szüntettek meg.” Sőt, azóta sok muszlim hívő fel is kereste őket – ezzel mutatva ki hűségüket az iszlám vallás iránt.
Catherine Hickey, a befektetési alapok teljesítményét vizsgáló Morningstar elemzője szerint a vallási háttérrel működő befektetési termékek piaca szűk terület ugyan, de dinamikus növekedése miatt végre egy igazi piaci rés a befektetési alapok számára. Az érdeklődést jól mutatja, hogy a Dow Jones indexcsaládban már számos, az iszlám elveinek megfelelő részvényből alkotott portfólió-index megtalálható. Hickey szerint az Amana alapok igen jól teljesítettek az előző esztendőben, és a vallási küldetésük igazából nem szűkítette be a választási lehetőségeiket.
Behunyt szemmel
Vallási tőkeadóztatás
Az iszlám befektetési alapelvek egyik igen fontos része, hogy ha a befektetett összeg után profit keletkezik, annak egy részét jótékonysági célokra kell felajánlani (ezt nevezik “zakat”-nak). A zakat pontos összegére nincsen előírás, ám a rendszer úgy működik, mint egy profit alapú adóztatás. Az elért haszon bizonyos százalékát szokták jótékonysági célokra felajánlani. Az Amana ebben is segítségére siet befektetőinek: weboldalán mintakalkulációt közöl a zakat pontos kiszámításához.
Az Amana alapok valóban jól teljesítettek: a 20 millió dolláros eszközértékkel rendelkező Amana Income Fund az október 31-ével lezárult pénzügyi esztendőben 15,4 százalékot vesztett értékéből, azaz 3,9 százalékkal jobban teljesített, mint az irányadó S&P 500 index. Az Amana Growth Fund ennél valamivel rosszabb évet zárt, 23,43 százalékkal csökkent a nettó eszközérték.
A szigorú elvek ellenéra azonban Kaiser és az arab tanácsadók előbb vagy utóbb mindig meg tudnak egyezni. “Semmilyen olyan vallási személyiség nincsen, aki pontosan megmondaná, melyik részvényt szabad, melyiket nem. A szabályokat mindenki maga értelmezi, így minden muszlim a maga sajátos módján válogatja össze részvényeit.”
A tanácsadó testület a legutóbb nem engedélyezte Kaisernek, hogy Albertsons részvényekkel töltse fel a portfóliót, mivel a cég többek között sört és bort is árusít. Igaz ugyan, hogy az alkohol eladások a cég bevételeinek csupán 3,5 százalékát teszik ki, ám a befektetési hittudósok szerint a vállalat szándéka, miszerint szeszesital eladásból akar bevételhez jutni, egyértelmű.
Ellentétes példa a Southwest Airlines esete. A tanácsadó testület sokáig vitatkozott azon, engedélyezzék-e a légitársaság papírjainak vásárlását, mivel az repülőjáratain alkoholt is felszolgál az utasoknak. Végül azonban áldásukat adták a dologra, mivel rájöttek: a vállalat elsődleges szándéka nem az alkoholárusítás, hanem, hogy embereket juttasson el egyik helyről egy másikba.
