Módszertani bibiA hétfőn napvilágot látott fizetési mérlegadatok szerint az áruforgalom hiánya csupán 1,1 milliárd euró, míg a vámstatisztika mintegy 1,3 milliárd euróval nagyobb deficitről tudósít (Részletek >>). Az eltérést csaknem teljes mértékben magyarázza az alkalmazott módszertan eltérése – véli a Gazdasági Minisztérium.
A GM-adatok tartalmazzák az apporthoz, a lízinghez, valamint az adósságszolgálathoz kapcsolódó behozatalt is, ezek együttes értéke idén mintegy 700 millió euró. A fuvarköltség szintén megjelenik a GM-statisztikában, ennek idei hét havi értéke háromszázmillió euró. A fennmaradó részt pedig – a statisztikai hibákon túl – a diplomáciai testületek vásárlása, valamint az alkalmazott árfolyamszámítás nagyrészt indokolja.
A május eleje óta tartósan felértékelődő forint, valamint az európai konjunktúra lassulása júliusban plasztikusan megjelent a magyar külkereskedelem forgalmi adataiban. A tankönyvek szerint az euróval szemben mind erősebb magyar deviza olcsóbbá teszi a behozatalt, miközben drágítja a kivitelt. Az uniós konjunktúra megtorpanása pedig alapvetően a forgalom csökkenése irányába hat.
A két különböző hatás eredőjeként július folyamán az egyre olcsóbbá váló behozatal dinamikája csupán kis mértékben mérséklődött, a kivitelé viszont drasztikusan visszaesett. A frissen napvilágot látott adatok szerint az idei hetedik hónapban a magyar kivitel értéke euróban számítva csupán 2,6 milliárd euró volt, míg a behozatal csaknem 3,1 milliárd eurót tett ki.
Így a külkereskedelmi mérleghiány a hónap folyamán 466 millió euróra volt, az idei hét havi deficit pedig meghaladta a 2,4 milliárd eurót. Tavaly ilyenkor még csupán 2,0 milliárd euró volt a hiány.
(A külkereskedelem részletes adatai >>)
Jól megy a vámszabad cégeknek
A magyar külkermérleget továbbra is a vámszabad ipari területek forgalma menti meg az összeomlástól. Ezek külgazdasági aktivitása továbbra is meghaladja a nemzetgazdasági átlagot. E vállalatokat érdemben nem érinti a forint erősödése, mivel könyveiket külföldi devizában vezetik. Nehézséget csupán a munkaerővel kapcsolatban – forintban felmerülő – kiadások okoznak, ám ez csupán költségeik kis részét teszi ki.
A vámszabad cégek csaknem kétmilliárd eurós aktívummal zárták az idei első hét hónapot, míg a vámstatisztikai forgalom deficitje 4,4 milliárd euró. (ide a grafikont) A vámszabad vállalkozások külkereskedelmi forgalma szinte kizárólag feldolgozott termékekből és gépekből, gépi berendezésekből áll.
Növekvő hiány
|
Külkereskedelmi forgalom 2001-ben (millió
euró) |
||||||
|
Export
|
Import
|
|||||
| Január |
2429
|
2842
|
||||
| Február |
2721
|
3005
|
||||
| Március |
2956
|
3237
|
||||
| Április |
2744
|
3105
|
||||
| Május |
2944
|
3288
|
||||
| Június |
2864
|
3123
|
||||
| Július |
2602
|
3068
|
||||
| Január-július |
19261
|
21670
|
||||
|
Forrás: GM
|
||||||
“Az eddigi folyamatok alapján nincs ok aggodalomra, az év egészében 4-5 milliárd euró lehet a külkereskedelmi deficit, ebből kétmilliárd euró terheli a fizetési mérleget” – mondta el a FigyelőNetnek Hegedüs Éva, a gazdasági tárca helyettes államtitkára. A deficit a múlt évben 4,3, illetve 1,6 milliárd euró volt.
“Az uniós és az amerikai gazdaság növekedése idén egyaránt 1,5 százalékra lassul, ezt követi a magyar külkereskedelem lassuló dinamikája” – erősíti meg Balás Péter, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Várakozása szerint az export megtorpanása ellenére sem valószínű ötmilliárd euró feletti éves külkerdeficit.
A magyar export 76 százalékát veszi fel az Európai Unió 15 tagországa, ennek fele Németországba megy. Az EU súlya a behozatalban kisebb, nem éri el az 59 százalékot. Az uniós reláció forgalma az átlaghoz közeli mértékben erősödött idén.
Megtorpant viszont USA-ba irányuló magyar kivitel. Az elsősorban számítástechnikai szállítások visszaesése miatt az oda irányuló – dollárban számolt – magyar export 15 százalékkal csökkent idén január és július között. Mivel az onnan származó behozatal tovább erősödött, a bilaterális forgalom héthavi egyenlege csaknem kétszázmillió dollár deficitet mutat.
Harc a CEFTA-valA kedvezőtlen gazdasági helyzetben általános reakció, hogy a nemzeti hatóságok egyre szigorúbbak az importtal szemben. A következő hónapokban a lengyel, a román, valamint az orosz piacvédelmi intézkedésekkel veszi fel a harcot a magyar külgazdasági diplomácia. Ennek megalapozásához nagyszerű alkalmat jelent a CEFTA agráralbizottságának jövő heti ülése, ahol a magyar remények szerint több vitás kérdést is rendeznek.
Vigaszt nyújt a CEFTA, reménytelen az orosz piac
A magyar külgazdaság számára némi vigaszt jelenthet a CEFTA-reláció, ugyanis az oda irányuló export idén a harmadával múlja felül a tavalyit. A forgalom pedig magyar szemmel már 80 millió eurós többletet mutat, a 2000-es héthavi 65 milliós deficittel szemben. (A CEFTA kereskedelmi statisztikái >>)
Ha a több országgal szemben is felmerült problémákat sikerült megnyugtató módon kezelni, akkor az importvédő intézkedések érdemben nem vetik vissza a magyar kivitel bővülését. Emellett idén erőteljesen bővül a kivitel a többi, Magyarországgal szabadkereskedelmi szerződést kötött országba is.
Továbbra is alacsony az Oroszországba irányuló kivitel, még a tavalyit sem éri el. A magyar vállalatok továbbra sem képesek a korábbinál több terméket eladni. Eközben az onnan származó import értéke tovább nőtt, mivel túlnyomórészt energiahordozókat jelent. A tavalyi szinthez képest a kőolaj ugyan nem drágult, ám a földgáz ára még mindig magas. A magyar-orosz forgalom héthavi hiánya meghaladta az 1,3 milliárd eurót, ez 180 millió euróval nagyobb a tavalyinál.
