Az Apple Computer szép csendben megegyezett azzal az egykori dolgozójával, aki állítólag “dolgozó méh” álnéven titkos cégadatokat ismertetett az interneten. A californiai Santa Clara legfelsőbb bíróságához benyújtott adatok tanúsága szerint az Apple még áprilisban kötött egyezséget Juan Gutierrezzel, amelyben a Mac-gyártónál egykor ideiglenes munkakörben foglalkoztatott huszonéves férfiú megígérte: tartózkodik a titkos információk további terjesztésétől. Gutierrez egyébként korábban, 1999. októberében aláírta az Apple titoktartási nyilatkozatát.
Mi számít titoknak? Üzleti titoknak minősül (a magyar Btk. szerint) a társaság gazdasági tevékenységével kapcsolatos minden tény, információ, megoldás vagy adat, melynek titokban maradásához a titok birtokosának méltányolható érdeke fűződik.
A szorgos “méhecske” a többek között a következőket adta hírül a világháló segítségével: “Az iBook-ban lesz egy 466 MHz-es proci, DVD, firewire port (amely kitűnően alkalmas digitális kamkorderek, digitális videók, kábeltévés dekóderek és audioeszközök csatlakoztatására), 8 Mb-nyi VRAM, a képernyő mérete nem változik, az új színekről nincs infóm…egyelőre!”
Gutierrez ügyvédje, Edward Davila a fiatalokra amúgy is jellemző túláradó lelkesedésnek nevezte ügyfele tettét; mondván, hogy ő csak egy okos Mac-rajongó, aki véletlenül eltalálta, hogy milyen irányban folynak az Apple fejlesztései.
A per még tavaly augusztusban indult az azóta továbbra is a high-tech szektorban dolgozó Gutierrezzel szemben. A férfi több Mac-oldalra és a Yahoo GeoCities site-jára tett fel információkat 2000 februárjában. Tekintve, hogy az érintett termékek, mint az iBook, a Power Mac G4 és a Pro Mouse egyaránt egyediségüknek köszönhetően kelnek el alacsonynak nehezen nevezhető árakon, az Apple érthető módon nem fogadta túl nagy lelkesedéssel az adatok kiszivárgását.
Lapátra tették, mert másképp gondolkodottHétfőn az Apple felmondott Brent Barlow 27 éves szoftverelemzőnek is, arra hivatkozva, hogy “egy kicsit másképp gondolkodik”. A cég szóvivője szerint a szélesőségesen individualista Barlow magatartásával rendszeresen felrúgta az Apple alkalmazottaktól elvárt viselkedési normákat. A bűnlajstrom szerint a fiatalember kifejlesztett például egy emelőrendszert, amellyel kerékpárját minden reggel iróasztala fölé húzatta, szoftvertesztelés közben folyamatosan Bob Dylant hallgatott, illetve az Apple campus területén mezítláb sétálgatott, hogy a “Föld kreatív energiáját könnyebben magába szívhassa”.
A pohár akkor telt be, amikor főnöke fejenálláson kapta Barlowt. Az 1995 óta az Apple-nél dolgozó fiatalember a testmozgást azzal indokolta, hogy csupán a Mac OS X rendszerben talált bug kijavítására összpontosította figyelmét.
Az esetből tanulva az Apple viselkedési kódexet dolgozott ki alkalmazottai szélsőséges individualizmusának kordában tartására: tilos többek között a cipő levétele, a hangos éneklés, a papírsárkány-eregetés és a pillangóvadászat.Olvassa el a részleteket eredetiben!
Az ötlet az igazi érték!
Az ötleteknek, a fejlesztés irányára vonatkozó ismereteknek van a legnagyobb értékük a legtöbb cég számára. Az autóipart például véve gondoljunk csak az egy-egy új modell kifejlesztésekor felmerülő milliárd dolláros összegekre (nem beszélve a tetemes időigényről). Ám a költségek és a határidők lefaraghatók egy kis ipari kémkedéssel.
A konkurencia és a nagyközönség egyaránt kíváncsi az új ötletekre. Így aztán sem az autóipar nagyjai, sem a szaklapok szerkesztői nem sajnálják a pénzt a kémfotókért, amelyeken egy-egy autógyár titokban tesztelt gyártmánya látható.
Szigorú büntetések Magyarországon
Az üzleti titkok védelmének magyarországi szabályozásával kapcsolatban Dr. Karsay Ferenc, a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy a titoksértés tényállása a Versenyjogi törvényben és a Btk.-ban egyaránt szerepel. Mindkettő meghatározza az üzleti titok fogalmát is, melynek megsértését a Btk. 3 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. A Büntető Törvénykönyv 300. paragrafusa rögzíti, hogy csak az minősül a titok megsértésének, ha közlése haszonszerzés végett történik. A 3 éves büntetés elrettentő erejében bízik a szakértő, hiszen a polgári peres eljárásban esetleg kiszabott bírság mértéke általában nem éri el az okozott kár szintjét.
Az üzleti titkaik miatt aggódó cégeknek azt tanácsolja Karsay Ferenc, hogy dolgozóikkal kössenek minél részletesebb munkavállalói szerződést. Külön előny, ha kikötik az üzleti titkok megsértése esetén fellépő szankciókat is (például kártérítés mértéke), hiszen az támpontot ad az eljáró bíróságnak az okozott kár mértékéről.
