A Cisco Systems Inc. “pro forma” nettó eredménynek hívja, a Procter & Gamble Co. az alaptevékenységek nettó jövedelmét számítja, az SCI Systems Inc. az átszervezés hatásaitól megtisztított részvényenkénti cash flow-ját közli részvényeseivel gyorsjelentésében.
Hajsza a szabályos formák után
A vállalati vezetők álma, hogy kiegyensúlyozott, folyamatos javulásról tanúskodó eredményeket prezentáljanak a tulajdonosoknak. A grafikonon a sok apró cikk-cakk nélkül emelkedő vonalak mutatnak a legszebben. Ezért élnek a társaságok a kreatív számvitel eszközével: azt emelik ki a folyamatok közül, amit éppen ki szeretnének emelni. Előfordul, hogy rózsaszín szemüvegen át láttatják eredményekeit, vagy éppen rendkívüli tételekként mutatnak be a normális üzletmenetbe tartozó teljesen hétköznapi kiadásokat, illetve ráfordításokat.
Rendkívüli tételek Egy gazdasági esemény akkor számít “rendkívülinek” egy cég életében, ha szokatlan, csak ritkán fordul elő, és nem tartozik a vállalat alaptevékenységéhez.
Zavarják a tisztánlátást?
A befektetők egy részének már elege van a bűvészmutatványokból. Bár a kreatív számvitel megnehezíti egy-egy vállalat valós teljesítményének megítélését, nem beszélve a cégek közötti összehasonlíthatóság akadályozásáról, a befektetőket nem olyan könnyű félrevezetni. A bostoni székhelyű Thomson Financial/First Call becslései szerint mintegy háromszáz tengerentúli cég használja ki a beszámolók összeállításakor jelentkező “szabadságát”.
Nyereség vagy veszteség?A Cisco Systems Inc. “pro forma” nettó eredménye elérte a 230 millió dollárt a harmadik pénzügyi negyedévben. Ebben viszont nem szerepeltek a vállalatfelvásárlások ráfordításai, a részvényopciók lehívása után fizetendő adók, az átszervezések költségei, a befektetéseken elért eredmény és a készletek leértékelésének 2,25 milliárd dolláros adó előtti tétele. Ha mindezt számba vesszük, a szóban forgó időszakban 2,69 milliárd dolláros veszteséget realizált a cég.
A vállalatokat azonban mégsem kell elítélni azért, mert van játékterük az egyes eredménykategóriák kiválasztásában. Amennyiben túl szigorú lenne a szabályozás, a különböző tevékenységi körű és eltérő környezetben üzletelő társaságok nem tudnák maguknak “testre szabni” a számviteli szabályokat. Ezáltal pedig éppen összevetése válna lehetetlenné.
Hogyan hasonlítaná össze például azt a két vállalatot, amely mindenben megegyezik; csupán az egyik bérli, a másik pedig birtokolja termelési eszközeit? Nyilvánvaló, hogy az elsőnek a tárgyi eszközök mérlegsora lesz “üres”, a másiknak viszont lényegesen alacsonyabbak lesznek a működési költségei.
Ez nem Amerika
Az Európai és az Amerikai számviteli törvények közötti eltérésre hívja fel a figyelmet Dr. Sugár Dezső, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke. Európában sokkal hangsúlyosabban alkalmazzák a szabályok kialakításakor az óvatosság elvét, amely a nem realizált eredmény kimutatását előzi meg.
A számviteli törvény Magyarországon is szigorú keretet ad a vállalkozásoknak. Ez nem jelenti viszont, hogy a cégeknek nincs játékterük a szabályok alkalmazásakor. Egy másik irányelv, a valódiság elve ugyanis azt kívánja meg, hogy a vállalati könyvekben a valós eseményeket rögzítsék a könyvelők.
Sugár Dezső ezért úgy véli, a hazai cégek nemigen élnek a “kreatív számvitel” nyújtotta lehetőséggel. Már csak azért sem, mert a túl nagy eredmény kimutatása adózási szempontból előnytelen.
