“Merjünk nagyok lenni” – tegnaptól már az MNB jelszava is ez
Bár némileg már unalmasnak tűnhet a téma, mégis foglalkozunk vele, mert az infláció alakulása nagyban meghatározza a következő évek gazdaságpolitikáját és persze mindennapi életünket is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem olyan régen a forint árfolyamsávjának szélesítésével és az inflációs célkitűzés rendszerének bevezetésével próbálja meg leszorítani az utóbbi 2,5 fél esztendőben meglehetősen makacsnak bizonyuló árszínvonal-emelkedést. Némileg egyszerűbben fogalmazva: minden rendelkezésére álló eszközt bevet, hogy csökkenthesse az inflációt. És hogy miért is van erre ekkora szükség? Egy dolog az, hogy az inflációt nem szeretjük (információveszteséget és bizonytalanságot okoz, és leginkább a szegényeket sújtja), de ahhoz nem kellett hozzászoknunk az utóbbi 10 esztendőben, hogy a kormányok ezen érvek miatt törték volna össze kezüket-lábukat, csak hogy az inflációtól megóvják szeretett népüket. Most sem erről van szó: az áhított EU-csatlakozással egy időben a monetáris unió felvételi procedúrája is elkezdődik. Ehhez pedig körülbelül kétszázalékos éves átlagos infláció kell – 2004-re, ha hinni lehet a csatlakozási dátumnak.
Ennek érdekében készült el a tegnap nyilvánosságra hozott inflációs jelentés (Olvassa el erről szóló cikkünket >>), amelyet a Népszabadság által megkérdezett kutatók nemes egyszerűséggel csak így kommentáltak: “a jegybank mert nagyot álmodni”. Idén év végére 7,7, jövő decemberre pedig 4,5 százalékos áremelkedés – olvashatjuk a jelentésben (a jelentést itt olvashatja >>), amit persze a Járai Zsigmond jegybankelnök által korábban politikailag elfogultnak nevezett elemzők enyhén fogalmazva is irreálisnak tartanak. A célkitűzés hitelességének kérdésén kívül (amiről a múlt héten már írtunk >>) tegnap egy másik, igen érdekes eseménynek is tanúi lehettünk. Az inflációs jelentésben ugyanis benne van a júniusi folyó fizetési mérleg egyenlege – az, amelyet csak pénteken hoznának hivatalosan napvilágra. A spekulációs tényezőn kívül nagyobb baj, hogy a hiány igán drasztikus értéket vett fel az előző hónapban: 523 millió eurós deficit a vége. Az MNB persze később sajtóhibaként kommentálta a tévedést, ám a nagyságrend minden bizonnyal stimmel, ez pedig azt jelenti, hogy egy hónap alatt akkora hiány keletkezett, mint az év első öt hónapjában összesen. Ennek pedig csak egyetlen oka lehet: 300-400 millió eurós profitkiáramlás.
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság vásárolja fel a zsebszerződéssel eladott földeket
Tegnap végre megszületett a döntés: a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon (KVI) belül elkülönült szervezet fogja visszavásárolni a zsebszerződéseket felmondó magyar gazdák földjeit. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a KVI a későbbiekben létrejövő Nemzeti Földalap elődje, és így az erre a célra elkülönített 5 milliárd forintot is használhatja. Az indoklás szerint a KVI már szerzett ilyen gyakorlatot, így az agrárminisztérium helyi irodáira és a falugazdász hálózatra támaszkodva ideális végrehajtója lesz a feladatnak. A földvisszavásárlások várhatóan ősszel kezdődnek el, de ahogy felállítják a földalapot, a KVI köteles lesz átadni a megvásárolt területeket. Végre tehát van intézményi kerete a kormány elhatározásának. Az pedig már más kérdés, hogy ez az 5 milliárd forint mire lesz elegendő. Egyes szakértők ugyanis akár 100 milliárd forintra is teszik azt az összeget, amely a külföldiek tulajdonában lévő földek visszavásárlásához kellene.
A feltámadás jelei mutatkoznak a chipgyártóknál és az e-commerce cégeknél
Na, végre olyasmi történik, amit a befektetők hallani szeretnek. Hirtelenjében két optimista előrejelzés is világot látott az USA-ban, ráadásul olyan szektorokról, amelyeket az elemezők többsége már-már végérvényesen leírt. Néhány napja a dallasi Fed (az amerikai jegybank szerepét betöltő bankhálózat) publikációja (itt olvashatja >>) jelentette ki, hogy bár az e-commerce jelenleg meglehetősen nagy válságban van, halottnak semmiképpen sem tekinthető. Sőt, ez adhatja később az amerikai gazdaság egyik hajtóerejét. A Forrester Research számai is hasonló eredményt mutatnak: a tavalyi 405 milliárd dolláros e-commerce forgalomról 2004-re akár 2,7 billió dollárt is elérhet a kereskedés volumene. Ennek következtében az USA GDP-növekedése éves szinten 0,2 százalékkal lehet magasabb a következő 10 esztendőben.
Ugyancsak jó híreket közölt tegnap a világ legnagyobb brókerháza, a Merrill Lynch: pozitív előrejelzéssel látta el a chipgyártó cégeket. Az egész félvezetőgyártó üzletágnak kedvező jövőt jósolt a Merrill, és e mellett 11 chipgyártó céget is felminősített. “Úgy látjuk, hogy a legrosszabb már mögöttünk van” – kommentálta ezt a brókerház egyik elemzője. Más se kellett a befektetőknek, a vételi hullám miatt felfelé mentek a részvényárak, a Nasdaq több mint 2 százalékos emelkedéssel zárta a napot. Jó ilyen híreket hallani, hiszen az utóbbi időben nem ehhez voltunk hozzászokva. A személyi számítógépek piaca például hosszú évek óta idén először csökken az USA-ban. Nem is beszélve az elkeseredett befektetőkről, akik egy ideje már nem is tudják, igazából mibe érdemes fektetni pénzüket.
