Nappalin, estin és levelezőnA munkaerőpiac elvárásai tükröződnek a felsőoktatásba jelentkezők számában: a nappali szakok mellett többen jelentkeznek az esti és levelező képzésre is. Az elmúlt évekhez képest országosan 3,4-szeres, illetve 5,4-szeres volt a túljelentkezés a munka mellett is végezhető szakokra. Az elmúlt tíz évben közel 2,5-szeresére növekedett a nappali képzésben résztvevő hallgatók száma. Ez azonban csak valamivel több, mint az összes jelentkező fele. Tehát nemcsak az elméleti tudás és az azt bizonyító oklevél kelendő, hanem a mellé megszerzett tapasztalat is. A 2001-es tanévre felvételizők 8 százaléka aspirált másoddiplomás képzésre, számuk az előző évek adatai szerint folyamatos emelkedést mutat.
Már a jelentkezési lapok leadásakor kiderült, hogy nincs új a nap alatt: idén is többen szeretnének továbbtanulni, mint tavaly. Majdnem öt százalékkal. És idén is voltak különösen népszerű karok és szakok. Bár az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent az egészségügyi és jogi karok népszerűsége, a listát tagadhatatlanul ők vezették mintegy húszezer jelentkezéssel.
Hatalmas népszerűségnek örvendtek a művészeti, a közgazdasági és bölcsész szakok is. Előbbiek közel 4,9-szeres, utóbbiak 2,7-szeres túljelentkezéssel dicsekedhettek. A lista végén kullogott a munkaerőpiac manapság legkelendőbb szakmájának tartott informatikusok képzése, “csak” kétszeres volt a túljelentkezés.
Átláthatóbb rendszer?A jogszabálymódosításoknak köszönhetően idén összehasonlíthatóbbá vált a jelentkezők teljesítménye, mivel minden intézménynek 120 pontos rendszerben kellett számolnia, azzal a megkötéssel, hogy a többletpontok értéke – nyelvvizsgáért, szakképzési tanulmányokért – maximum 6 pont lehetett. Így a maximálisan elérhető pontszám minden esetben 126 volt. Várhatóan 2003-tól válik lehetségessé a teljes értékű összehasonlítás, mivel akkortól a felvételizők teljesítményét egységesen a középiskolai tanulmányok és a felvételi vizsga eredménye alapján bírálják el.
Égtek a vonalak
A felvételi ponthatárokról pénteken döntöttek az illetékesek, így a szombati napilapokban hiába is keresték a jelentkezők, hogy hány ponttal lehetnek nyerők. Az adatokhoz először az interneten lehetett hozzáférni, az ígéretekkel szemben azonban még az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) honlapján sem pénteken éjjel 11 órakor, hanem csak valamivel később jelentek meg a számok.
A közönség azonban még akkor is hiába égett a kíváncsiságtól, az iroda szervere a túlterheltség miatt szombat hajnali háromig elérhetetlen volt. A ponthatárokat közlő másik oldal, a Pálya Kft. oldalán pedig hat adat hibásan jelent meg – igaz, hogy az 50 ezer kíváncsi közül csupán 300-an botlottak a hamis számokba.
Hova és hány jelentkezőt vettek fel?
A 2001-2002-es tanévre 97 588 diák nyert felvételt valamelyik felsőoktatási intézménybe. Közülük 43 877 nappali tagozaton, államilag finanszírozott képzésben kezdi meg tanulmányait. Az Oktatási Minisztérium szerint ezzel az állami finanszírozásra engedélyezett keret 99,72 százaléka kimerült, így ezeken a karokon nem is lesz nyári pótfelvételi.
Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú képzésbe valamivel több, mint 1500-an kerültek be, szemben a négyezres kerettel. Ezért ezen a területen meghirdetik a nyári pótfelvételit.
Ha most nem sikerült…A pályakezdő fiataloknak segít az álláskeresésben a Fővárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Irodája Budapesten, a Gyáli út 33-35. szám alatt. Az itt jelentkezők nem lehetnek 25 évnél idősebbek, vagy ha felsőfokú diplomájuk van, koruk nem haladhatja meg a 30 évet. Az iroda nyári programjai kifejezetten a sikertelenül felvételizőkre szabottak, nekik tartják augusztus 22-én képzési börzéjüket, amelyen a hagyományos álláskeresési technikák mellett karrier-tanácsadó és grafológus segíti a fiatalokat a pályaválasztásban.
A nyári felvételikre mindenhova egységesen augusztus 6-áig lehet jelentkezni, az intézmények augusztus 31-éig bírálják el a jelentkezéseket. Államilag finanszírozott képzésre azonban csak a katolikus egyházak által fenntartott felsőoktatási intézményekben és az akkreditált iskolai rendszerű szakképzéseken belül van lehetőség, mivel a kormány által engedélyezett keret gyakorlatilag betelt. A felsőoktatási intézmények felajánlhatják az államilag finanszírozott képzésre jelentkezett, de fel nem vett diákoknak a költségtérítéses képzést.
Egyetemi kereteken belül a felvettek 24 százaléka kezdi meg tanulmányait bölcsészettudományi karon, 15-15 százalékuk műszaki és természettudományi, 12 százalékuk pedig közgazdasági szakon. A leendő főiskolások 27 százaléka közgazdasági, 19 százaléka műszaki, 12 százaléka bölcsészettudományi területen, 9 százaléka pedig informatikai területen kezdi meg a tanulmányokat.
Önkényes orvostalanítás?
Több vidéki egyetem szerint a tárca csúsztat, amikor azt mondja, hogy a “feltölthető” keret 99,72 százaléka felvételt nyert a felsőoktatási intézményekbe. Szerintük a felvételi ponthatárok meghatározására szolgáló értekezleten a tárca kész helyzete elé állította az egyetemi vezetőket.
Így tett például az orvosi kar ponthatárának meghúzásakor. Mint dr. Lonovics János, a Szegedi Tudományegyetem általános orvosi karának dékánja a Népszabadságnak elmondta, csak a pénteki konferencián tudták meg az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkárától, hogy tíz százalékkal csökkentik az általános orvosi karokra felvehetők létszámát, mivel Magyarországon orvostúlképzés van.
Lonovics professzor szerint tény, hogy sok a pályaelhagyó, ennek azonban nem a túlképzés az oka, hanem az, hogy bizonyos orvosi szakmákban egyszerűen lehetetlen megélni. A dékán megerősítette, hogy az orvoskarok vezetői még a konferencia előtt megegyeztek az egységes ponthatárról, amely a vidéki orvoskarok számára azt jelentette volna, hogy be tudják tölteni meghirdetett keretszámaikat. Mindez azonban azzal járt volna, hogy a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemre kevesebb hallgató jutott volna be, mivel az oda jelentkezők kevesebb pontot értek el, mint a vidéki egyetemekre jelentkezők.
Az Oktatási Minisztérium nem vette figyelembe a dékánok megegyezését, hanem azzal ellentétesen megemelte a vidéki orvoskarok felvételi ponthatárait: Budapesten már 110 ponttal be lehet kerülni, míg Pécsett 111, Szegeden 112, Debrecenben pedig 113 pont a felvételi küszöb. Az emelés következtében a budapesti orvosegyetem annyi hallgatót vehetett föl, amennyit meghirdetett, míg Szegeden 140 helyett csak 124, Debrecenben 160 helyett csak 149 hallgató kerülhetett be. Mindez persze együtt jár a finanszírozás csökkentésével is – a vidéki karok így legalább tízszázalékos csökkentésre számíthatnak.
Az Oktatási Minisztériumban visszautasították a vidéki egyetemek vádjait. Arról azonban nem tudnak nyilatkozni, hogy a vidéki főiskolákat és egyetemeket hogyan érintik a kialakított ponthatárok, mivel még nem elemezték ki a felvételi adatokat. Az orvosképzés ügyében határozottan tagadták, hogy a felveendők létszámának csökkentéséről az egészségügyi miniszterrel bármilyen megállapodást kötött volna. Pálinkás József oktatási miniszter rámutatott: nemhogy a felvételi tájékoztatóban meghatározott 1150-nél kevesebb, hanem harminccal több hallgató jutott be az orvostudományi egyetemekre.
