A költözés ellenére a Newex székhelye továbbra is Bécs marad. A kelet-európai részvényekkel kereskedő bécsi tőzsde 50-50 százalékban a bécsi és a frankfurti tőzsde tulajdonlásával jött létre tavaly novemberben, ám tevékenysége nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az indulás havában még 28,9 millió eurós forgalmat lebonyolító tőzsde januárban már csak alig félmillió eurós kereskedést tudott lebonyolítani.
Bécsi kétségekAz áthelyezéséről szóló döntést alig egy nappal azután hozták nyilvánosságra, hogy Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter kezdeményezést tett a bécsi tőzsde felélesztésére. A szándék tehát még mindig komoly a kereskedelem élénkítésére, ám a piaci szereplők többsége szkeptikus. Szerintük csakis az javíthatna a helyzeten, ha a nyugdíj-előtakarékosság erősítése útján nagy pénzalapok jönnének létre, valamint ha az osztrák állami vállalatok privatizálása sokkal hatékonyabb formában zajlana.
Szakértők szerint a költözés egyértelműen a Newex kudarcára utal. Ennek oka abban rejlik, hogy a kedvezőtlen tőzsdei hangulatban alaposan megcsappant az érdeklődés a kelet-európai részvények iránt. Akik pedig továbbra is bíznak a térség papírjaiban, azok a hagyományos parketteken – London, Frankfurt – kereskednek a jelentősebb értékpapírokkal.
A költözés bejelentése mellett a vezetőség céljául tűzte ki a tőzsde likviditásának javítását is. A cél az, hogy Frankfurtban két-három éven belül a lengyel, a magyar és a cseh részvények világforgalmának 5-10 százalékát, az orosz részvények forgalmának pedig 10-20 százalékát bonyolítsa majd a Newex.
Ezt főleg azzal szándékoznak elérni, hogy az áthelyezéssel a kelet-közép-európai vállalatok számára megkönnyítik a piaci hozzáférést, ugyanis Frankfurtban az ottani tőzsde 427 tagja közvetlenül férhet hozzá a Newex-szegmenshez.
“A mostani intézkedés hatására a legnagyobb forgalmú kelet-európai részvényekkel kereskedő tőzsdévé válik majd Európában a Newex” – nyilatkozta Erich Obersteiner, a börze igazgatóságának egyik tagja.
