A tavasz beköszöntével az autópiac is megpezsdül, a legtöbben ekkora időzítik vásárlásukat. Cikksorozatunk előző részében a kínálkozó finanszírozási lehetőségeket tekintettük át (Autófinanszírozási tippek I. rész >>). Mostani írásukban tanácsot szeretnénk adni, hogy mire figyeljen, amikor az egyes fizetési módok közül választ.
Nagy különbség van ugyanis a különböző módozatok között. Így a döntés, hogy hitelt vegyen fel vagy éppen lízingelje a kiszemelt járgányt, súlyos ezer forintokról szólhat.
Megtorpant az autóeladások lendülete
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) és a Suzuki Rt. összesített adatai szerint 2000-ben 130,2 ezer új személygépkocsi és terepjáró talált gazdára, vagyis mintegy 3 ezerrel több, mint az előző évben. Az értékesítés éves növekedési üteme jelentősen visszaesett: az 1998-as 30 százalék és az 1999-es 25 százalék után még a 3 százalékot sem érte el.
A lassulás tovább folytatódik. Az év első negyedévben csupán 2,2 százalékkal, alig hétszázzal több autót adtak el a kereskedők, mint a tavalyi azonos időszakban.
Olvassa el……a Figyelő 16. számának erről szóló írását: Kiskocsik árversenye
Egyes részpiacokon azonban nagy a kereslet: a kisméretű családi autóknál az eladások több mint 17 százalékkal nőttek. A kereskedők minden trükköt bevetnek a vevőkör megnyerése érdekében, nem ritkák a jelentős árengedmények, de nagy könnyebbség a részletfizetési kedvezmények nyújtása is.
Ki finanszíroz?Míg a jelentősebb importőrök közül többen speciális finanszírozó céget hoztak létre, mint például a Fiat, a Ford és a Nissan, addig az Opel, a Porsche és a Daewoo már saját bankot is alapított, és információink szerint hamarosan a Toyota is megalakítja saját pénzintézetét. A kifejezetten egy márkára, illetve márkák egy viszonylag szűk csoportjára szakosodott finanszírozók mellett azonban számos márkafüggetlen pénzügyi társaság is működik, amelyek a forgalmazókkal vagy az importőrökkel lényegében csak a vásárlók révén állnak kapcsolatban. Ez utóbbiak között egyaránt találunk kis- és nagybankot, takarékszövetkezetet és kifejezetten erre a célra alapított pénzintézetet.
Készpénz nélkül
Első pillantásra talán úgy tűnhet, hogy a pénzintézetek által nyújtott autóvásárlási konstrukciók között alig tapasztalható lényeges eltérés. A megállapítás csupán pénzügyileg helytálló: ma már az ár mellett a szolgáltatás minősége is legalább ilyen fontos tényező. A vevő oda megy, ahol gyors ügyintézésre, rugalmas, személyre szabott szerződési feltételekre számíthat.
• Magánszemélyként egyedül a pénzügyi lízing és az áruvásárlási hitel jöhet szóba. A különféle részletfizetési konstrukciók – hitel, pénzügyi lízing, lízing, tartósbérlet-, valamint a bankok és a nagyobb lízingcégek ajánlatai között ugyan szinte elhanyagolható a különbség, pénzügyi szakértők szerint azonban még azonos kondíciók mellett is célszerűbb bankhitelt felvenni.
Olvassa el…Ha nincsen tisztában a különböző finanszírozási formákkal, nyissa ki kisszótárunkat!
Ennek oka, hogy a hitelből vásárolt gépkocsi rögtön a tulajdonunkba kerül, míg pénzügyi lízing, lízing vagy tartósbérlet esetén csak a futamidő lejárta után. Ebben az esetben tehát vállalnunk kell a kockázatot, hogy tönkremegy a lízingcég, a felszámoló egyoldalúan felmondhatja szerződésünket, és a legrosszabb esetben elveszhet befizetett pénzünk, ráadásul még az autót is vissza kell adni.
• Céges vásárlásnál az operatív lízing megfontolandó, mert a finanszírozó számára fizetett bérleti díjból nemcsak a kamat, hanem a tőketörlesztés is elszámolható költségként. Ráadásul a bérleti díj áfája is visszaigényelhető.
Az operatív lízing és a tartós bérlet között csupán jogi eltérés van. Ugyanígy a pénzügyi lízing és a bankhitel között sincs nagy különbség.
Vállalkozások esetében némileg más a helyzet. Általában elmondható, hogy költségelszámolást szempontból – az adójogszabályok miatt – a tartósbérlet a legelőnyösebb, figyelemmel kell lenni azonban az áfa levonhatóságára, a cégautó költségeinek adóvonzataira. Az is fontos szempont, hogy használjuk-e az autót magáncélra, és egyáltalán mennyi ideig tervezzük használni kocsinkat.
Mi mennyi?
A nagyobb bankok többsége általában a gépkocsi árának a felét kéri első részletként, a fennmaradó részre pedig évi 12-14 százalékos kamatra nyújt hitelt. A devizaalapú konstrukciónál a kamat ennél alacsonyabb, jelenleg 10-12 százalék, ám számoljon azzal is, hogy ennek mértéke a devizaárfolyamok ingadozása miatt változhat. A pénzintézetek által nyújtott hitelkonstrukciók annyira hasonlóak, hogy a havi törlesztőrészletek között mindössze néhány száz forint az eltérés.
AdótrükkökAz adójogszabályok változásai miatt a személyszállítók 2001-től levonhatják a vásárolt személygépkocsi általános forgalmi adóját. Ennek viszont ára van: más vállalkozói tevékenységet nem végezhetnek, négy évig nem adhatják el kocsijukat, továbbá – ugyancsak négy esztendeig – autónként évente négymillió forint nettó árbevételt kell produkálniuk.
A kamat elsősorban a futamidőtől függ, ezenkívül figyelembe veszik, hogy használt vagy új autóról van-e szó. Használt gépkocsi vásárlása esetén a bank ugyanis lényegesen nagyobb kockázatot vállal, mint egy újnál.
Jó tudni, hogy a hirdetésekben jelzett hatvan hónapos futamidejű kölcsönre nemigen számíthatunk, amennyiben korosabb autót akarunk vásárolni. Használt járművek finanszírozásánál a bankok – a futamidő mellett – a kezdő részlet nagyságában is eltérhetnek az általános gyakorlattól, egy idősebb gépkocsi hitelezésénél várhatóan magasabb lesz az előre befizetendő összeg is.
A bankok a kifejezetten autófinanszírozásra szánt konstrukcióknál általában nem kérnek külön fedezetet, de a szerződést érvényes, és lopásra is kiterjedő casco biztosításhoz kötik. Ez utóbbi díját a hitelfelvevő fizeti, ami növeli a havi kiadásokat, és ha ritkán is, de előfordul, hogy a biztosítási díjban mutatkozó hátralék miatt mondja fel a megállapodást a bank.
A pénzintézetek a kamat mellett kezelési költségként és úgynevezett rendelkezésre tartási jutalékként még 0,5-1,5 százalékot számítanak fel.
Egy jó tanácsA tapasztalatok szerint sokan nem mérik fel reálisan saját anyagi lehetőségeiket, s csak később döbbennek rá, hogy nem bírják fizetni a havi törlesztő részleteket. Előfordul, hogy valaki olyan autót vesz, amelynek havi részlete jövedelmének akár egyharmadát is felemészti, s ehhez járulnak még az üzemeltetés terhei. A rideg számítást olykor elnyomja a vágy, hogy végre gépkocsi-tulajdonosok lehessünk. A futamidő alatt kötelező fizetni a gépjármű-felelősségbiztosításon kívül a cascót (bár van olyan márka, például a Suzuki, amely átvállalja a casco fizetését), a szervizköltségeket és minden egyéb felmerülő költséget. Ezek együtt ezek a havi törlesztőrészlet felét is kitehetik!
Cégtől magánkézbe…
Mint mindenütt, e téren is léteznek olyan trükkök, amelyek révén némileg csökkenthetők a vásárlás terhei, vagy “kényelmesebbé” tehetők az adózás feltételei.
Ha például elég jó viszonyban vagyunk a lízingcéggel, megtehetjük, hogy az utolsó egy-két havi díjat nem fizetjük be – legfeljebb letétbe helyezzük, vagy adunk valamilyen más garanciát. Ők erre az érvényes szerződésnek megfelelően elveszik az autót, amit egy ismerősünk az elmaradt bérleti díjakért és a maradványértékért megvásárol, majd kis idő múlva nekünk ajándékoz.
Így kár – az államon kívül – senkit sem ér, de a gépkocsit nem kell a vállalkozásba vinnünk. Végeredményben tehát vettünk egy kocsit magunknak, amelynek az árát az utolsó fillérig kifizettük, ám a bérleti díjat a vállalkozásunk költségei között jogszerűen elszámoltuk…
A cikk elkészítésében dr. Sárközi Károly (Innotrade Rt.) volt segítségünkre
