Jó kommunikációs stratégiát választott az OTP vezetése, amikor megtette ajánlatát a Postabankra, de akkor sem hibázott, amikor a tranzakció kútba esését kommentálta. A befektetők ugyanis a
Olvassa el……előző írásunkat: Nincs OTP-Postabank frigy
“jó, ha van, nem baj, ha nincs” üzenet második felét már dekódolták is. Legalább is a részvény egy nap alatt felmutatott 3 százalékos áremelkedése erről tanúskodik. Ráadásul az érdeklődés is megnőtt a papír iránt: a csaknem 3,5 milliárdos forgalom a tőzsde pangása közepette tekintélyesnek nevezhető.
Lakossági üzletág számokban•OTP: 1300 milliárd forintos betétállomány több mint 3 millió folyószámlán
•Postabank: 180 milliárd forintnyi kezelt betét mintegy 400 ezer folyószámlán
Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az üzenet első felét miért értékelte kedvezőtlenül a piac – az ajánlat február kilencedikei bejelentése után négy hét alatt csaknem 10 százalékot szánkázott az árfolyam. Hiszen az elemzők többsége még egy esetleg megfejelt, 30 milliárd forintos vételárat is kedvezőnek tartottak volna az OTP szemszögéből nézve.
A válasz ezúttal is a bizonytalanság árfolyamcsökkentő hatásában rejlik. Az integráció értékelését modellező szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a kívánt szinergia eléréséhez az első évben legalább 7 milliárd forintos befektetésre lett volna szükség. Vagyis az eredmények csak évek múlva, középtávon jelentkeztek volna.
Az OTP nemzetközi tanácsadókkal folytatott konzultáció után tette meg ajánlatát a kormánynak február 9-én. A piac által 25 milliárd forintra taksált vételár meghatározásakor a szakértő gárda a Postabank következő paramétereit vizsgálta:
• a 2000. szeptemberi mérleg és kilenc havi eredménykimutatás,
• a múltbeli és jelenlegi tevékenységéből származó, fedezett, illetve fedezetlen kockázatok,
• középtávú eredménytermelő-képesség,
• rövid és középtávú szinergiák elemzése.
Bár a közlemény a Postabankért felkínált összegről nem mond semmit, arra azonban kitér, hogy a lapértesülésekkel ellentétben ezen később nem emeltek.
Kié lehet akkor a Postabank?A legesélyesebb befutó továbbra is a frissen pénzintézetté avanzsált Magyar Posta lehet. A Postabank jövőbeni értékesítési lehetőségen rontana viszont, ha az állam a Magyar Fejlesztési Bankot felhasználva egyik zsebéből a másikba tenné át a bankot. Az új privatizációs terv március végére várható.
Az ügylet lezárult, a Postabank kapcsán az OTP neve kiesett. Egy nap közelségéből elhamarkodott lenne kijelenteni azt, hogy egyértelműen nyert az OTP, a tőzsde reakciója viszont egyelőre ezt valószínűsíti. Ezzel összhangban hosszú távú előnyök sem fognak jelentkezni. Az OTP számára értékes lakossági ügyfelek valaki máséi, a kormányzat nyilatkozata szerint nem pénzintézeté, lesznek.
Éppen ezért az elemzők nem várnak látványos áremelkedést a banki részvénytől. Úgy vélekednek, hogy az elkövetkező hónapokban jellemzően 14 500-16 000 forintos sávban ingadozik majd a jegyzés. Érdekes lehet még az OTP elsőbbségi részvénysorozatának jövője. Széles körben elfogadott vélemény volt, hogy ezeket a papírokat az OTP fizetőeszközként használta volna föl a Postabank tranzakcióban.
Az OTP még tavaly november végén tett vételi ajánlatot az elsőbbségi sorozatra, melyből csaknem egymillió darabot, a teljes sorozat mintegy 80 százalékát kínáltak fel neki értékesítésre. A visszavásárolt, illetve a piacon maradt részvények sorsáról az április közgyűlés dönthet.
A cikk elkészítésében Schenk Tamás, a Concorde elemzője volt segítségünkre
