Noha a Verhofstadt-kormány szocialista és liberális pártjai elveszítették a június 10-i választásokat, II. Albert belga király hétfőn mégis a liberális politikust bízta meg átmeneti kormány megalakításával, miután a választásokon győztes Yves Leterme, a flamand kereszténydemokrata párt vezetője hiába próbálkozott a kormányképes többség összeállításával.
Leterme államreform-elképzeléseivel szemben a legkeményebb ellenállást a vallon kereszténydemokraták tanúsították, és most is ők voltak azok, akik a legtovább – de ez esetben nem a végsőkig – vonakodtak csatlakozni Verhofstadt koalíciójához.
Önérzetből vonakodtak
Ez a vonakodás egyébként főleg „önérzetből” fakadt, mert a Vallóniában viszonylag kisebb támogatottságnak örvendő kereszténydemokraták kormányzati részvételét illetően leginkább a vallon liberálisok fanyalogtak.
Pártszínekben megfogalmazva: Leterme narancs-kék jobbközép koalíciót akart létrehozni, Flandria és Vallónia konzervatív, illetve liberális pártjának részvételével. Ez a négypárti konstrukció nem állt össze, de aztán Verhofstadtnak ideiglenes jelleggel sikerült átmeneti összefogásra rábírnia az említett négy pártot és a vallon szocialistákat. E meglehetősen tarka alkalmi koalíciót „violaszínűnek” nevezi a belga sajtó.
Sok az intéznivaló
Az átmeneti kormánynak 14 minisztere lesz, de az államtitkári posztokat nem töltik be. Az udvar közlése szerint az lesz a feladata, hogy lásson hozzá a választások óta eltelt bő fél évben felgyülemlett ügyek intézéséhez, egyúttal kezdjen tárgyalásokat az államreformról.
Az átmeneti kormány a tervek szerint csak jövő tavaszig, húsvét tájáig marad hivatalban. Addigra kellene megállapodniuk a pártoknak az államreform körvonalaiban – lényegében abban, hogy milyen mértékben növelhető a holland nyelvű flamand és a franciaajkú vallon közösség autonómiája a közös állam kereteinek szétfeszítése nélkül.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
