Variációk egy témáraValószínűleg zsebszerződés birtokában tévedt el az az osztrák gazda, aki saját osztrák földjei mellett “véletlenül” felszántotta több magyar gazda földjét a Győr-Moson-Sopron megyei Csapod határában. Nagy nyilvánosságot kapott az az eset is, amikor egy magyar család vásárolta fel a kárpótláskor kapott erdőrészeket, mindenki számára nyilvánvalóan külföldi pénzből. Bár ebben az ügyben a vásárlás legális volt, a háttérben valószínűleg egy olyan megállapodás áll, amely teljesen átrendezi a tulajdonviszonyokat a külföldi javára.
A termőföldtörvény 2000. január 1-jével hatályba lépett módosításának célja azoknak a szerződéseknek a kiszűrése volt, amelyek zsebszerződés néven vonultak be a köztudatba. Ezek a törvény tiltása ellenére mégiscsak lehetővé teszik a külföldiek földszerzését.
Már a kormányzat múlt heti mérsékelt ünneplése jelezte, hogy a külföldiek termőföldszerzése előtt nem sikerült a kapukat elég szűkre zárni. Ezt mutatja az is, hogy a hét végi kormányülésén az FVM berkein belül felállítottak egy munkacsoportot. Ennek feladata a már meglévő zsebszerződések felkutatása, felülvizsgálata, továbbá lehetőség szerint ezek felbontása.
Úgy tűnik azonban, hogy a zsebszerződések sajátos jellegéből adódóan erre kevés esély van. A tulajdonosváltást ugyanis nem jelentik be, a szerződés a zsebekben és illegalitásban marad.
A június 12-ei kormányülést követő sajtótájékoztató szövege >>
A miniszterelnök napirend előtti parlamenti felszólalása >>
“…Ezek után, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt elnök úr, mélyen tisztelt köztársasági elnök úr, tegyük fel a kérdést, hogy ez így elegendő-e. A válasz az, hogy nem. A tárgyalásokon azonban ennyit tudtunk elérni, és megkaptuk azt a lehetőséget, hogy miután ez a megállapodás csak a csatlakozás után lép életbe, a magyar parlament – és javaslom, hogy ezt ősszel tegyük is meg – megalkossa azokat a belső szabályokat, amelyek további korlátokat, lehetőségeket – mindenki fogalmazzon szája íze szerint – tartogathatnak a külföldieknek és a magyaroknak.”
Ellenzéki bírálatok egyelőre csak a kormány uniós “agrárérdemeit” érték. Kovács László, az MSZP elnöke szerint “ha nem is tíz évig, mint akartuk, de hét évig valóban nem vásárolhat termőföldet külföldi jogi személy Magyarországon, ám külföldi magánszemély három év itt-tartózkodás és mezőgazdasági tevékenység után vásárolhat”.
A témában írtuk: FigyelőBarométer – június 15. >>
Olvassa el a képviselő kritikájának teljes szövegét! >>
A jelenlegi kormányhoz is közel állónak tekinthető Raskó György egykori földművelésügyi államtitkár úgy látja, hogy “ha egy jószág valamilyen okból, például a normális kereskedést akadályozó jogi előírások miatt alulértékelt, mindig is spekuláció tárgya lesz”.
Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke úgy vélekedik, hogy a zsebszerződések ellen nem lehet mit tenni. Ehelyett járhatóbb út lett volna, ha a gazdáknak hiteleket adnak, amiből földet vásárolhattak volna. Ez pedig végső soron azt eredményezné, hogy a termőföldárak emelkedéséből a magyar gazdák profitáltak volna. A kormány pedig teljes kudarcot vallott azzal, hogy a földszerzés moratóriuma tíz évről háromra csökkent.
Mit mond a törvény?
Az egy hektárnál nagyobb területet művelő minden földhasználónak be kell jelentenie termőföld-használati megállapodását a földhivatalnál, az új szerződéseket harminc napon belül, a már érvényben lévőket pedig március 31-éig. Nemcsak az írásos, hanem a szóbeli megállapodásokat is regisztráltatni kell a jövőben.
A termőföldről szóló törvény…… teljes szövegét ide kattintva olvashatja >>
A rendelet betartását a földhivatalok emberei határszemléken, illetve ingatlan-nyilvántartási összehasonlításokkal ellenőrzik. Ennek azért van jelentősége, mert így nemcsak a tulajdonosi viszonyok átláthatóbbak, hanem kiderül az is, hogy ki az, aki ténylegesen műveli a földet.
A bejelentést elmulasztókat a földvédelmi bírság kétszeresével sújthatják, ami átlagos minőségű földterületen hektáronként 36-40 ezer forint lehet. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium becslései szerint 2000. március 31-éig az ország 7,8 millió hektáros termőterületének 60, december végéig pedig 75 százalékát vették nyilvántartásba a használók – a sematikus számítások szerint tehát 3,1 millió hektárt egyáltalán nem, vagy csak késve jelentettek be. Ez tetemes bírságot jelenthet, kiszabásával azonban egyelőre várnak a földhivatalok.
A földhivatalok az ügyészségen kötelesek jelenteni, ha jogszabályellenes megállapodásra bukkannak. Ezt a regisztrált esetek átvizsgálása után megközelítőleg 3000 esetben tették meg.
Valóban illegálisak?Kevesen tudják, hogy ezek a szerződések nem minden esetben törvénytelenek. Igaz, hogy a jogszabályok nem teszik lehetővé külföldiek tulajdonszerzését, azt azonban nem tiltják, hogy a magyar tulajdonos tényleges hasznosításra külföldinek adja át a területet. Ilyen esetben jog szerint a magyar tulajdonosé marad a föld, miközben a külföldi kockáztat, hiszen még ha ő finanszírozta is a vásárlást, nem rendelkezhet fölötte tulajdonosként. Hasonló a helyzet a bérleti szerződésekkel is, amelyet szintén nem tilt jogszabály – így a külföldieknek lehetőségük van bérbe venni a magyar tulajdonostól a földet – a belföldivel megegyező, azaz tízéves idő- és 300 hektáros területi korlát mellett. Igaz, az ilyen szerződésekben gyakran előfordul az a kikötés, hogy amint a magyar jogszabályok lehetővé teszik, a külföldinek vételi joga lesz az adott földterületre. Ezt szeretné meggátolni az állam azzal, hogy a Nemzeti Földalapot mint vevőt ilyen esetekben a külföldi elé helyezi a sorban.
Kérdés azonban, hogy mihez kezd az ügyészség a kapott információval. Mit tehetnek azokkal a szerződésekkel, amelyeket a törvénymódosítás hatálybalépése előtt kötöttek meg a felek? Különösen kérdéses azoknak a sorsa, amelyekben a jelenleg tulajdonszerzési korlát alá eső személyek javára azzal a feltétellel kötik ki az elővásárlási jogot, hogy az csak abban az esetben lép életbe, ha a magyarországi jogszabályok ezt lehetővé teszik. A módosítástól az ilyen szerződések érvénytelenítését is várták, a jog szerint azonban nem lehet visszamenőleges hatállyal bevezetni ilyen kikötések tilalmát.
Több ezer gyanús szerződés
Az év elején mintegy háromezer szerződést soroltak ebbe a kategóriába. A megállapodások többnyire burkolt adásvételt, elővásárlási jogot vagy kifogásolható bérleti határidőket tartalmaznak. Általában felvetődik a gyanú, hogy mögöttük egy másik szerződés is áll, amelyet azonban nem nyújtottak be.
Feltételezhető, hogy e háttér-megállapodásokban a külföldiek további garanciákat kérnek a későbbi tulajdonszerzéshez a strómanok közreműködésével lebonyolított ügyletekben. Ha egy szerződés jogszabályba ütközik, s emiatt semmis, ennek megállapításához nincs szükség külön eljárásra, a semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat a Ptk. alapján.
Mekkora területet érint?
Az érintett területek nagyságára vonatkozóan csak becslésekre hagyatkozhatunk. A reális adat valószínűleg jóval meghaladja a 150-200 ezer hektárt.
Egy felmérés szerint csupán Győr-Moson-Sopron megyében a negyvenezer hektárt is elérheti a zsebszerződések által érintett területek nagysága, de akadnak olyan szakemberek is, akik ennek a duplájára tippelnek. Zala megyében vannak olyan falvak, ahol szinte már nincs is földterület az ott élők tulajdonában, szinte mindent “felvásároltak” az osztrák birtokosok.
A határtól távolabb fekvő megyékben – mint például Veszprémben – nem divat a termőföldek felvásárlása. A Pápa környéki falvakban található néhány példa – az egyik faluban lakóház, gazdasági major, a hozzá tartozó földbirtokkal van egy osztrák tulajdonában, aki ott (is) gazdálkodik -, de a megyében csak elvétve található példa külföldi felvásárlásokra.
