Klímakutatók egy csoportja bejelentette, hogy az El Niño-jelenség, amely egyre erősödik a Csendes-óceánban, várhatóan legalább 150 éve nem látott mértékű lesz. Amennyiben az előrejelzések beigazolódnak, az El Niño által az óceánból kibocsátott hőhullám az ember okozta klímaváltozással együtt minden bizonnyal azt eredményezi majd, hogy a 2027-es év a valaha mért legmelegebb esztendő lesz – és a világ számos részén szélsőséges időjárást idéz elő – írja a Nature.
Egy sor klímamodell előrejelzése szerint az El Niño csúcspontja »elképesztő különbséggel« fogja meghaladni az előző rekordot
– jelentette ki Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója.
A szakértő szerint ennek következményeként „nem kizárt”, hogy az esemény a klímaváltozással együtt akár 1,7 Celsius-fokkal is megemelheti a globális átlaghőmérsékletet 2027-re az iparosodás előtti átlaghoz képest.
Extrém előrejelzések
Mint arról az ENSO-jelenséget bemutató cikkünkben már írtunk, az utolsó El Niño 2023–24-ben volt, amelynek drasztikus hatásai voltak, az előrejelzések egy még nagyobb esemény közeledtére figyelmeztettek, ami idén júniusban kezdetét is vette. A legújabb előrejelzések azonban arra utalnak, hogy ez az El Niño még a vártnál is nagyobb lehet. Justin Mankin, a Dartmouth College klímakutatója szerint az idei jelenség nagyon hasonlít azokra, amelyeket a tudósok az évszázad későbbi szakaszában, az ember okozta klímaváltozás felerősítésével vártak.
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) legutóbbi előrejelzésében négy az öthöz becsülte az esélyt egy „nagyon erős” El Niño-esemény kialakulására az év végére, és szinte biztosra vette azt, hogy az El Niño és az az által okozott körülmények legalább 2027 áprilisáig fennmaradnak. A NOAA előrejelzése azonban könnyen lehet, hogy túl visszafogott: Zeke Hausfather ugyanis összehasonlította 14 klímamodell előrejelzéseit, és kimutatta, hogy a csendes-óceáni térségben a tengerfelszín csúcshőmérsékletének mediánbecslése körülbelül 0,8 Celsius-fokkal magasabb, mint a 2015–16-ban felállított rekord.
Ennek pedig drasztikus hatása lesz a gazdaságra is. Az El Niño-hoz kapcsolódó hőhullámok, aszályok, árvizek és erdőtüzek eredményeképp ugyanis Mankin és kollégái becslése szerint a jelenlegi El Niño 10 billió dolláros globális gazdasági veszteséget okozhat 2032-ig.
Volt már ennél rosszabb?
Valószínű, hogy nem ez az El Niño lesz a valaha volt legnagyobb anomália a Földön, ha elég messzire visszatekintünk az éghajlati feljegyzésekben
– jelentette ki Kaustubh Thirumalai paleoklimatológus, aki az ENSO változékonyságát vizsgálja a tucsoni Arizonai Egyetemen.
Elmondása szerint ugyanis a korallokból származó bizonyítékok egy nagyon erős eseményre utalnak, amely a tizenhetedik században történhetett. Ennek mértékét azonban nehéz biztosan megbecsülni. Thirumalai szerint az idei El Niño valódi jelentősége – mindössze két évvel az előző után – az, hogy vajon az ENSO ciklusának szisztematikus eltolódásáról beszélhetünk-e az ember okozta klímaváltozás által vezérelt El Niño irányába. Számos klímamodell azt jósolja, hogy az ember okozta globális felmelegedés valószínűleg egy új állapotba helyezi az ENSO-t ebben az évszázadban, aminek nyomán az El Niño-jelenségek brutálisabbak lesznek, és gyakrabban fordulnak elő.
