Napokon belül visszatér a kánikula, és vele együtt az egyre erősebb UV-sugárzás, a következő napokban egyre többször halljuk majd, milyen óvintézkedések szükségesek az erős vagy extrém sugárzás ellen. Alapvető ilyenkor, hogy 11 és 15 óra között kerüljük a közvetlen napfényt, ha lehet, illetve gondoskodjunk bőrünk és szemünk számára is a megfelelő védelemről. Az ultraviola vagy UV-sugárzás a napból érkező, az ember számára látható tartományon kívül eső sugárzás, hullámhossza 100-400 nanométer közé esik. Utóbbi alapján három kategóriára bontjuk:
- UV-A (320–400 nm): hozzájárul a bőr öregedéséhez, ráncok és egyes daganattípusok kialakulásához, segíti a barnulást.
- UV-B (290–320 nm): bőrünk ennek hatására állítja elő a létfontosságú D-vitamint; elősegíti a barnulást. Ez a sugárzás felelős a leégésért, és hozzájárul a bőrrákos megbetegedésekhez.
- UV-C (200–290 nm): pusztítóan hat minden földi életre, szerencsénkre a magaslégköri ózon kiszűri, megóv tőle.
A napsugárzás áldásos hatása tehát elsősorban a D-vitamin. A teljesség igénye nélkül segíti az immunrendszer működését, jótékonyan hat tüdőproblémák és az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség esetén, számos hormon előállításában vesz részt, illetve szerepe lehet egyes daganatos megbetegedések megelőzésében. Hiányában többek között csontritkulás, -lágyulás következhet be, súlyosbodhatnak a depresszió, skizofrénia tünetei, autoimmun betegségek, a legkülönbözőbb tüdőbetegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések, hosszan sorolhatnánk. Az UV-sugarak további előnye, hogy hatásukra a bőrben melanin termelődik, azaz „lebarnulunk”, amivel saját szervezetünk alkot „napvédő” réteget maga köré, kiszűrve a további káros sugárzás egy részét.
A túl sok persze leégést és bőrrákot okozhat, fontos kérdés, hogy mennyi az éppen elegendő mennyiség, vagyis mennyi időre van szükségünk a D-vitamin-szint biztosítására. Erre azonban csak ökölszabály létezik:
Meg is fordíthatjuk: napi 10 perc kell is ahhoz, hogy feltöltődjünk. Nem kell direkt napozás, elég ha a lenge, nyári ruházat alól kilógó bőrfelületet éri a napfény. A hirtelen és/vagy túl sok sugárzás viszont napégést okoz, ez bőrünkön tünetileg megegyezik azzal, ha forró tárgy égeti meg a bőrt. Olyan toxikus molekulák szabadulnak fel, amelyek bonyolult folyamat eredményeként DNS-károsodást idézhetnek elő a sejtekben, növelik a bőr daganatos megbetegedésének esélyét. Sőt, megfigyelések igazolják, hogy a gyerekkori napégés a legveszélyesebb: minél többször és súlyosabban égett le valaki élete korai szakaszában, felnőttként annál nagyobb eséllyel fenyegeti bőrrák veszélye.
