Az ókori koreai társadalomban emberáldozatokat mutattak be és magas volt a beltenyészet aránya, derül ki egy új kutatásból. A genetikai tanulmány szerint körülbelül 1500 évvel ezelőtt a mai Dél-Koreában egész családokat áldoztak fel a helyi uralkodók tiszteletére, valamint egy rokonsági hálózatot is feltártak, amelynek középpontjában a nők és leszármazottaik állnak.
Emberáldozatok és vérfertőzés
A nemzetközi kutatócsoport 78 csontvázat vizsgált meg a Koreai-félsziget délkeleti részén, a Kjongszang tartományban található Imdang-Dzsojong temetkezési helynél. A temető sírjai a Három Királyság korából (nagyjából i. e. 57 – i. sz. 668) származnak. A történelmi feljegyzések szerint a Silla királyságban bevett szokás volt a szunjang elnevezésű emberáldozat bemutatása: szolgákat és kísérőket öltek meg és temettek el a helyi elit tagjaival együtt, mindemellett
A csontvázak DNS elemzésével a kutatók 11 olyan párt azonosítottak, akik elsőfokú rokonok voltak (szülő és gyermek, vagy testvér), valamint 23 olyan párt akik másodfokú rokonságban álltak (nagyszülő és unoka, vagy nagynéni és unokahúg). Ez arra utal, hogy a Silla-társadalomban előnyben részesítették a közeli rokonok egymás mellé temetését.
A tudósok azonban öt olyan személyt is találtak – királyi és nem királyi származásúakat egyaránt –, akiknek a szülei közeli rokonok voltak, köztük egy elsőfokú unokatestvérpárt is, ami további bizonyíték arra, hogy mind a királyi elit, mind pedig a nekik feláldozott lakosok, vérrokonokkal kötöttek házasságot. A genomikai adatok alapján 13 családfát állítottak össze az Imdang-Dzsojong temetkezési komplexumban nyugvó halottakról. Ez a kiterjedt rokonsági hálózat két temetkezési helyszínt és több mint egy évszázadot ölel fel, a női ági leszármazásra fókuszálva.
A feláldozott szolgák sírjai azonban kissé eltértek: míg az elit saját sírhelyet kapott, addig a szolgákat gyakran csoportosan temették el. Három olyan esetet fedeztek fel, ahol a szülőket és a gyermekeket együtt áldozták fel és egy sírba temették őket, ami alátámasztja, hogy a szunjang emberáldozat egész családokat érinthetett.
Ritka leleteket találtak
Jack Davey, a massachusettsi Cambridge-ben található Korai Koreai Tanulmányok Központjának igazgatója – aki nem vett részt a kutatásban – a Live Science-nek azt nyilatkozta, hogy a tanulmány fontos hozzájárulás a koreai régészethez, különösen azért, mert a Három Királyság korszakából ritkán maradtak fent csontvázak.
Ha minden igaz, akkor létezett egy csak áldozati célokat szolgáló kaszt. Ez segíthet jobban megérteni a Silla-társadalom felépítését és működését.
– mondta Davey. Az egész családokra kiterjedő szujang-gyakorlat felveti az intézményesített erőszak, a rabszolgaság és a társadalmi mobilitás kérdését is ebben a korszakban.
A kutatók szerint ez az első olyan tanulmány, amely a Három Királyság korszakából származó genom adatokat elemzi, és feltárja a Silla Királyság jellegzetes családszerkezetét, amely eltér az ókori Korea és az ókori Európa más részein megtalálható férfiak köré épülő rendszerektől.
