II. Ulászló cseh és magyar király 510 éve, 1516. március 13-án hunyt el. A Hunyadi Mátyás halála után trónra kerülő férfiról számos legenda él, miszerint gyenge, teszetosza király volt, akinek alig volt tényleges hatalma az ország nemessége felett, a történeti bizonyítékok viszont egészen más képet festenek róla.
A magyarországi Jagelló-kor (1490–1526) első királyát sokan nevezik meg az addig virágzó Magyarország hanyatlásának fő okaként. A rossz nyelvek szerint regnálása alatt bárók kiskirályokká nőttek, és semmibe vették a tehetetlen királyt. Ulászló kincstára állítólag kiürült, magának is a néptől kellett élelmet kérnie, a török elleni végvárrendszer elhanyagoltan állt, miközben az urak állandó követeléseit kénytelen volt jóváhagyni. A valóságban azonban egészen más lehetett a helyzet.
Ügyes politikai lépésekkel szerezte meg Ulászló a magyar trónt
Amint Varga Szabolcs történész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa lapunknak korábban elmondta, Jagelló Ulászló 1456. március 1-jén született, vagyis kortársa volt Hunyadi Mátyásnak, akivel személyesen is ismerték egymást, sőt riválisok voltak, akik egymás trónjaira pályáztak. Akárcsak Mátyás, Ulászló is mindössze 15 évesen lett király, 1471-ben. Fiatal kora ellenére tehetséges királynak mutatkozott, és hamar közkedvelt lett a cseh nép körében.
Mátyás 1490-ben bekövetkezett halála előtt házasságon kívüli, de törvényesített fiát, Corvin Jánost jelölte meg utódjának, de kiváló politikai érzékét hasznosítva Ulászló maga is követőket gyűjtött Magyarországon, hogy megszerezhesse a hatalmat. Többek között Mátyás özvegyét, Aragóniai Beatrixot is megnyerte magának, aki anyagilag is támogatta, hiszen bízott benne, hogy Ulászló feleségeként továbbra is királyné maradhat.
Sikeres és közkedvelt király volt
Ulászló szemlélete szerint egy jó királynak nem az erőre, hanem igazságosságra kell támaszkodnia, ennek megfelelően kiadta az addigi legnagyobb törvénykönyvet, és megkezdte a jogszokások kodifikálását. Ezután békét kötött a Hasburgokkal, akikkel Mátyás több mint 10 éve hadban állt, sikeresen megállította az Oszmán Birodalom előrenyomulását, és rengeteget költött a déli határok megerősítésére.
1504-ben viszont agyvérzést szenvedett el, amitől életveszélyes állapotba került, később pedig több agyvérzésen is átesett. Emiatt néha problémái akadtak a koncentrációval, ennek ellenére további 12 éven át sikeresen kormányozta az országot. Még élete végnapjaiban is cselekvőképességének birtokában lehetett, hiszen 1515-ben ő hozta tető alá a Habsburg–Jagelló házassági szerződést, ami a kor egyik legfontosabb európai eseménye volt.
Bár hordszéken vitték, jelen volt a tárgyalásokon, és a szellemi képességei is rendben voltak. Végül 60. születésnapja után két héttel, 1516. március 13-án halt meg Budán, de egészen az utolsó hónapokig sikeresen uralkodott.
Magyarország évezredes története bővelkedik a hősi halottakban, sorsdöntő csatákban, árulásokban és merényletekben. Múltunk bizonyos eseményei még a legizgalmasabb filmek történéseit is felülmúlják, ezek közül lapunk sokat cikk formájában dolgozott fel. Íme néhány ezek közül:
