Berzsenyi Dániel, 18-19. század meghatározó magyar költöje 190 éve, 1836. feburár 24-én hunyt el. Művészetével átmenetet képzett a klasszicizmus és a romantika korstílusa között, és jelentős esztétikai életművet is letett az asztalra – írja a Rubicon.
Berzsenyi 1776. május 7-én született Egyházashetyén, nemesi családba. Mivel már gyermekkorában sokat betegeskedett, csak 12 évesen kezdte meg tanulmányait, ahol első sorba testi erejével és rossz magaviseletével tűnt ki. 1793-ban Keszthelyre szökött és katonának állt, ám a seregben sem tudta fegyelmezni magát, ezért hamar hazakerült. Két évvel később nagybátja niklai birtokára költözött, ebben a Somogy vármegyei faluban töltötte ezután élete nagy részét.
Idővel azonban Kis János lutheránus lelkész felfedezte tehetségét, és 1808-ban, Berzsenyi hozzájárulásával egy 77 verset tartalmazó kéziratot küldött Kazinczy Ferencnek, aki számos jó tanáccsal látta el a pályakezdő költőt. Versei 1813-ban és ’16-ban két kötetben jelentek meg.
Műveit számos neves kortársa támadta, bírálta, aminek hatására Berzsenyi bezárkózott niklai lakheléyre, ahol esztétikai és irodalmi tanulmányokba fogott, amelyekkel 1830-ban kiérdemelte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagjává válassza. Magányos életmódja miatt ragadt rá a „niklai remete” elnevezés.
Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, Balatonfüred és Buda gyógyfürdőiben próbált gyógyulást találni, hiába. 59 évesen, 1836. február 24-én hunyt el. Lapunk rendszeresen emlékezik meg a valaha élt legnagyobb magyarokról cikkek formájában, ezek közül néhány alább elérhető:
- Vaddisznó szúrta át Zrínyi Miklós nyakát
- Így halt meg az atombomba magyar atyja
- Tüdőgyulladás ölte meg a világhírű magyar zeneszerzőt
- Így halt meg Magyarország első királya
- Haláláig a török ellen küzdött Hunyadi János
- Így halt meg Rejtő Jenő
- Megalázták zseniális felfedezéséért a magyar orvost
- Így halt meg Szent-Györgyi Albert
