William Frederic Cody az amerikai Le Claire nevű kisvárosban született 1846. február 26-án. Iowában látta meg a napvilágot, felvett nevén, a „Buffalo Bill” (Bölény Bill) ismerte meg később a világ. Mai napig az amerikai történelem egyik legikonikusabb showmanje, ugyanakkor katonaként és vadászként elkövetett tettei ma már inkább ellentmondásosnak számítanak.
Cody szülei kvékerek (amerikai protestánsok) voltak. Apja a mai Kanada területéről származott, Toronto mellől, anyja New Jersey-ben született. 1847-ben a család visszaköltözött Kanadába, apja szülővárosába, a kis Cody itt töltötte gyerekkorának egy részét. 1853-ban a család átköltözött Kansasbe, a polgárháború előestéjén az állam lakossága már megosztott volt a rabszolgaságot ellenzők és támogatók között. Az idősebb Cody vehemensen ellenezte azt, és véleményének nyíltan hangot is adott, amiért rátámadtak, és kis híján megölték. Sosem gyógyult fel teljesen, 1857-ben meghalt.
Vadászat és bosszúhadjárat
Az apa halála komoly anyagi nehézségeket okozott a családnak. Cody már 11 évesen munkába állt, kezdetben egy teherszállító hajón és küldöncként dolgozott. 1860-ban utolérte az „aranyláz”, de Kaliforniába utazva arany helyett az egyik első amerikai postaszolgálattal, a Pony Express-szel került kapcsolatba. Hamarosan lovas futár lett, egészen a polgárháború kitöréséig.
Ekkor azonnal jelentkezett önkéntesnek, értelemszerűen az északiak oldalán, de elutasították, mert még kiskorú volt, így egy utánpótlás-szállító hajón kezdett dolgozni. 1863-ban, 17 évesen a hadsereg kötelékébe került közlegényként, és ott is szolgált a háború végéig, mint szállító. A háború után egy barátja hatására jelentkezett nyomkövetőnek a határőrvidékre, így lett részese az indián háborúknak, és lett a hírhedt tábornok, George Armstrong Custer katonája. Ez az időszak alapozta meg későbbi karrierjét, ugyanakkor ekkori tettei miatt vált megosztóvá az ő személye is.
Cody volt az egységének legtehetségesebb vadásza. Mindössze nyolc hónap alatt több mint 4000 bölényt ejtett el, hogy táplálékot szerezzen a bajtársainak (ezért ragadt rá a beceneve). Ugyanakkor a mértéktelen vadászattal ő is hozzájárult, hogy az amerikai bölény kis híján kipusztult: míg 1840-ben még több mint 35 millió bölény élt Amerika-szerte, addig 1870-re ez a szám 5 millióra csökkent, 1880-ban pedig már mindössze 395 ezer példány élt. A bölényállomány hanyatlását 1900-ban, nagyjából 300 példánynál sikerült megállítani, és csak szigorú természetvédelmi szabályok bevezetésével tudták az amerikai hatóságok megmenteni a kihalástól. Cody 1872-ben Custer tábornok és Alekszej Alekszandrovics Romanov orosz nagyherceg számára rendezett bölényvadászatot. A főherceg annyira megkedvelte ezt a sportot, hogy még a későbbiekben is visszatért.
Mikor Custer tábornok 1876-ban életét vesztette Little Bighornnál a csejenekkel vívott harcban, Cody lelkesen vetette bele magát a bosszúhadjáratba. Ennek során több törzsfőnökkel is végzett, akiket megskalpolt azzal a felkiáltással, hogy „az első skalp Custerért!” Még 1872-ben megkapta a Medal of Honor kitüntetést, azonban 1917-ben, nem sokkal halála után ezt visszavonták. Később, 1989-ben leszármazottainak kérésére posztumusz mégis helyreállították a kitüntetését.
Ülő Bikával turnézott
Buffalo Bill alakja 1869-től kezdett megszületni. Ekkor találkozott Ned Buntline újságíróval, aki hamarosan regényt írt Cody alakjából inspirálódva: Buffalo Bill, a határőrök királya címmel. A regény nagy sikert aratott, Cody pedig kihasználta a hirtelen jött sikert, barátaival összefogva megszervezte az első „Vadnyugati Show-t”. Első fellépésükre 1872-ben került sor Chicagóban, két évvel később hivatalosan is megalapította a Buffalo Bill Társaságot. Fellépéseik során az amerikai vadnyugatot próbálták megeleveníteni a közönségnek: lovas parádék, cowboyok és indiánok szerepeltek benne, leginkább Cody fiatalkori élményeit elevenítve meg.
Ezeken a show-műsorokon igazi amerikai őslakos statisztákat is alkalmazott, egy rövid ideig Ülő Bika dakota törzsfőnök is a társulatának tagja volt, és elkísérte Codyt az európai turnéira is. A törzsfőnök, aki nem sokkal korábban még fegyveres harcokban vett részt az amerikai hadsereggel szemben, nehezen barátkozott meg új szerepével. Megesett, hogy a közönség nagy tapsa közepette anyanyelvén megátkozta őket:
Ha a Nagy Szellem azt akarta volna, hogy úgy éljek, mint a fehér ember, akkor annak teremtett volna. A sast nem lehet kötelezni, hogy úgy éljen, ahogy a varjú él
– vallotta.
Őslakosok, nők és bölények
Buffalo Bill show-műsoraiban az indiánok nemcsak statiszták, hanem aktív szereplők is voltak, akik harci táncokat, lovasbemutatókat és csatajeleneteket adtak elő, azonban rendszerint sztereotipizálva jelentek meg, mint, akik vonatokat támadnak meg, vagy harcolnak az amerikai telepesekkel. Cody, múltja ellenére, alapvetően tisztelte az őslakosokat, és támogatta polgárjogaikat. Úgy vélte: az indiánok „egykori ellenségek, jelenlegi barátok, de legfőképp: amerikaiak!”, és azt is kijelentette, hogy „minden indián »kitörés« a kormány egy megszegett ígéretéből vagy szerződéséből származott”.
Míg pályája kezdetén büszkén vállalta „skalpvadász” múltját, az amerikai bennszülöttekkel való együttműködése miatt egyre inkább elhatárolódott az indiánháborúkban betöltött korábbi szerepétől. Élete vége felé a bölényvadászatnak is heves ellenzője lett (melynek pedig kezdeti hírnevét köszönhette). Cody szívesen dolgozott együtt nőkkel, és támogatta a női egyenjogúságot. Egy ízben kijelentette:
Engedjük a nőknek, hogy azt a munkát végezzék, amit akarnak. Ha ugyanazt a munkát ugyanolyan jól elvégzik, mint egy férfi, kapják meg ugyanazt a fizetést is!
Cody 1917. január 10-én halt meg Denverben. Temetési menetén 25 ezren vettek részt, részvétet nyilvánított Woodrow Wilson amerikai elnök mellett V. György brit király és II. Vilmos német császár is. Kívánságának megfelelően a Sziklás-hegység egyik kilátójánál temették el Coloradóban, ahonnan belátható a préri. Buffalo Bill ismertette meg a világgal a vadnyugatot, és így később jelentős mértékben neki köszönhetően jelent meg a western műfaja is. 1926-tól kezdődően összesen 26 filmben jelent meg az alakja, és egy amerikaifutball-csapat is a nevét viseli. Bár pályafutásának nem egy eleme vitatott, Buffalo Bill karaktere a mai napig az amerikai önazonosságtudat szerves része.
A cikk szerzője Kovács Szabolcs történész.
A History Magazin 24.hu-n megjelent legizgalmasabb cikkei a közelmúltból:
Ezért végezték ki Béri Balogh Ádámot
23-szor lőtték meg, mégis túlélte a legendás bankrabló
