Egyre komolyabb gondot és aggodalmat okoz Indiában a Nipah-vírus, melynek hatására az ország keleti régiójában, Nyugat-Bengál államban már lépéseket kellett tenni a betegség megfékezésére, írja az Independent. Jelenlegi állás szerint nagyjából 100 embertől kérték a hatóságok, hogy maradjanak karanténban, miután több orvos és ápoló is megfertőződött. Erre reagálva Nepálban fokozott ellenőrzést vezettek be a reptereken, és több ország is ezt fontolgatja.
A hatóságok elővigyázatossága nem véletlen, a Nipah ugyanis az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egy magas kockázatú kórokozó, amelyre jelenleg nincs ellenszer és gyógymód sem. Nem véletlen, hogy a vírus már egy 2024-ben kiadott listán, amely azokat a veszélyes vírusokat tartalmazza, amelyek bármikor világjárványt okozhatnak. Cikkünkben bemutatjuk, mit érdemes tudni a kórokozóról.
Milyen tünetekkel jár?
A fertőzés korai felismerése nehéz, mivel nincs specifikus, kizárólag erre a betegségre jellemző tünet. Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint a lappangási idő 4 naptól akár 21 napig is terjedhet. A betegeknél jellemzően hirtelen tűnnek fel influenzaszerű tünetek, mint a láz, fejfájás, izomfájdalom és fáradtságérzet. Bizonyos esetekben légúti panaszok (köhögés, légszomj, tüdőgyulladás) is jelentkezhetnek.
A legjellemzőbb és legsúlyosabb komplikáció azonban az agyvelőgyulladás (encephalitis), amely több neurológiai tünettel jár együtt. Ezek közé sorolható a zavartságérzés, valamint a rohamok és a kóma is. A lefolyás gyors: utóbbiak már napokkal vagy legfeljebb egy héttel az első tünetek megjelenése után jelentkeznek. Néhány betegnél agyhártyagyulladás is kialakulhat.
Ráadásul azok, akik túlélik, sokszor hosszú távú neurológiai rendellenességeket tapasztalhatnak, például tartós rohamokat, valamint személyiségváltozást. Egyes esetekben az agyvelőgyulladás hónapokkal, vagy akár évekkel a fertőzés után is kiújulhat.
Hogyan terjed?
A WHO szerint a Nipah-vírus alapvetően állatokról terjed emberre, de emberről emberre is átjuthat például fertőzött ételek vagy testnedvek révén. Az 1999-ben felfedezett vírus több kisebb járványt is okozott már, de még sosem nőtte ki magát világjárvánnyá.
Az első jelentősebb esetszámot okozó kitörésekre Malajziában és Szingarpúrban került sor, még a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején. Érdekesség, hogy a kórokozó gazdák körében tűnt fel először, akik a disznóktól kapták el a vírust. Ezt követően Bangladesben tűnt fel, majd 2018-ban Indiában is. A kétezres években Afrikában szintén volt jónéhány dokumentált eset, Európát azonban egyelőre elkerülte a járvány.
