A berber származású Abbász Ibn Firnász berber származású családban született, már fiatalon al-Andalúszba, az Ibériai-félsziget muszlim uralom alatt fekvő részébe költözött. Egészen pontosan Córdobába, térség kulturális és tudományos központjába, a város vonzotta a tudományok, a zene és az irodalom iránt érdeklődőket – írja a Múlt-kor.hu. A kivételes műveltségű Firnászt kortársai sokoldalú bölcsként ismerték, egyszerre foglalkozott csillagászattal, mérnöki kérdésekkel, költészettel és zenével.
Kimondottan érdekelte a repülés, és nem riadt vissza a kísérletezéstől. A beszámolók szerint első próbálkozásakor bő, redőzött ruhát viselt, így nem történt baja, amikor földet ért: ez a próbálkozása inkább ejtőernyőszerű ereszkedés lehetett, mint valódi repülés. Másodszorra már favázra erősített, selyemmel borított szárnyakat használt, al-Rusafa környékéről emelkedett a levegőbe, nyilvános bemutatójára az emír udvarának tagjai is kíváncsiak voltak.
A források egybehangzó állítása szerint szerkezete nem rendelkezett stabilizáló farokrésszel, és a kísérletet elemezve Firnász is arra jutott, hogy a madarak farkának utánzása elengedhetetlen lett volna. A tudós ugyan nem ért el áttörést, jelentősége mégis jókora, hiszen tudományos módszerekkel állt a repüléshez, tanulási folyamatnak tekintette. Mindemellett pedig ő hajtotta végre az egyik legkorábbi dokumentált, irányított emberi siklási kísérletet, és felismerte a repülés aerodinamikai alapelveinek egy részét.
