Magyarország hivatalos figyelmeztetést kapott az ENSZ keretében létrejött aarhusi egyezmény megszegése miatt, a kormány nem vonta be a civil szervezeteket a Paks II. atomerőmű körüli döntéshozatalba. Az esetet az Energiaklub Szakpolitikai Intézet elemezte.
Az aarhusi egyezmény a környezeti demokrácia alapja, amelyet közel 50 ország írt alá, köztük Magyarország is. A szerződés többek között garantálja, hogy
- a polgárok hozzáférhessenek a környezeti információkhoz;
- részt vehessenek a döntéshozatalban;
- és felléphesenek a jogsértő döntésekkel szemben.
Magyarországot múlt héten az egyezményt aláíró országok közgyűlése (Részes Felek Találkozója) figyelmeztetésben részesítette, ami súlyos és ritkán alkalmazott eszköz az aarhusi rendszerben. A figyelmeztetés 2028-tól lép hatályba,
Ez akár a tagságának a felfüggesztéséhez is vezethet.
Nem most kezdődött a Paks II. körüli huzavona
Az eljárás 2014-ben indult, amikor a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub Szakpolitikai Intézet beadványt nyújtottak be, amelyben azt állították, a magyar kormány a Paks II. projekt kapcsán súlyosan megsértette az aarhusi egyezményt. A panaszuk alapján a vezetés nem tette közzé az energiapolitikai háttérelemzéseket, késleltette vagy megtagadta a közérdekű adatok kiadását, valamint nem biztosította a részvételt a döntéshozatalban.
2015-ben megtartották az első nyilvános meghallgatást az ügyben, majd 2016-ban kiadták a Paks II. környezeti engedélyét, amely ellen a Greenpeace és az Energiaklub is fellebbezést nyújtott be többek között
- a nukleáris hulladékkezeléssel;
- a baleseti kockázatokkal;
- és a Duna hőterhelésével kapcsolatos hiányosságok miatt.
Majd 2021-ben a Jogkövetési Bizottság megállapította, hogy Magyarország megsértette a nemzetközi környezetvédelmi egyezményt, és konkrét lépéseket írtak elő a kormánynak a civil szervezetekkel való kapcsolat javítására. A két szervezet közös nyilatkozata szerint a genfi ülés egyértelmű jelzést adott:
Hazánk ugyanakkor 2023-ban és 2024-ben sem készítette el a bizottság által kért jelentéseket. Emellet azokon a nyilvános üléseken sem vett részt, ahol a megszabott feltételek gyakorlati megvalósításáról kellett volna beszámolnia.
Most az ENSZ Jogkövetési Bizottsága figyelmeztetésben részesítette Magyarországot, mert vizsgálata alapján az utóbbi négy évben nem teljesítette a szerződés aláírásával járó kötelezettségeit – azaz a civil társadalmat továbbra is kizárja a Paks II projekt mögött álló döntésekből.
Egy időre akár ki is vonhatnak minket az egyezményből
A Bizottság azt javasolta a Részes Felek Találkozójának, hogy az erősítse meg a 2021-es döntést, illetve szólítsa fel Magyarországot, hogy
- tegyen meg minden szükséges jogalkotási, intézményi és gyakorlati lépést a Paks II. projekttel kapcsolatos közérdekű dokumentumok tényleges nyilvánossága érdekében;
- és törekedjenek arra, hogy még időben tekinthesse meg a közvélemény ezeket az iratokat.
Az Energiaklub szerint a döntés nemzetközi presztízsvesztéssel is járhat: egy ENSZ-szintű figyelmeztetés súlyos jelzés a nemzetközi közösség részéről. Emellett az intézetnél úgy vélik, a döntés a jogállamiság alapjait is megkérdőjelezi, mivel az egyezmény többi tagjában felmerülhet a kérdés, hogy
A legkárosabb következménye az Energiaklub szerint azonban az lehet, ha felfüggesztik a hazánk számára biztosított jogokat és kiváltságokat. Ilyen korábban csak Belarusz esetén történt az Ecohome civil szervezet felszámolása miatt – amely szintén egy atomerőmű projekt ellen lépett fel.
