Ma már szinte mindenkinek az a kép él a fejében, hogy még ha nincs is időnk heti többször sportolni, azzal már nagy lépést teszünk a tartós egészség felé, hogy legyaloglunk napi tízezer lépést. A valóság azonban az, hogy semmilyen tudományos kutatás nem támasztja alá, hogy éppen ennyi mozgásra lenne szükségünk – írja a Science Alert.
De akkor honnan jön ez a tízezres szám? Egy Yamasa nevű cég az 1964-es tokiói olimpiai lázból próbált hasznot húzni, ezért bemutatta a Manpo-kei nevű készüléket – ami szó szerint annyit tesz, „10 ezer lépés mérő”. Ez igencsak emlékezetesnek bizonyult, ugyanis a 10 ezret jelölő japán írásjel egy sétáló emberre hasonlít, amellett, hogy egy megjegyezhető, kerek számmal azonosította a napi mozgásigényt. Így az emberek annyira internalizálták mindezt, hogy generációk óta velünk él.
Akkoriban nem volt meggyőző bizonyíték arra, hogy a 10 ezer lépés célérték reális-e. Egy nagyszabású, friss tanulmány azonban arra az eredményre jutott, hogy már ennél jóval kevesebbel, napi 7000 lépéssel is drámaian csökkenteni lehet a halálozás és a betegségek kialakulásának kockázatát. Az eredmények a lépésszám és az egészség közötti eddigi legnagyobb szabású áttekintésből származnak. A kutatók 57 különálló tanulmányból gyűjtöttek adatokat, több mint 160 ezer ember nyomon követésével, akár két évtizeden keresztül.
A legnagyobb egészségügyi előnyök nulla és 7000 lépés között jelentkeznek, ezen túl az előnyök jelentősen csökkennek. 60 év alatt a maximális védelemhez napi 8000-10 ezer lépés szükséges, 60 év felett pedig napi 6000-8000 lépés. Még idősebbeknek már a 4500 is elég lehet. Érdemes megjegyezni, hogy sokan a hosszú sétákra esküdnek, de a rövid gyalogtávok pontosan ugyanolyan jótékonyak a kutatás szerint. Annál is inkább, mert átlagosan a napi lépések nyolcvan százaléka mindennapi tevékenységek során történik, például rendrakás közben, autóhoz vagy tömegközlekedési eszközhöz való séta részeként.
