Tudomány

20 évre eltűnt az Erzsébet híd a Duna felől

Fortepan / Kramer István dr
A felrobbantott régi Erzsébet híd, 1945.
Fortepan / Kramer István dr
A felrobbantott régi Erzsébet híd, 1945.

Az új Erzsébet hidat pontosan 60 éve, 1964. november 21-én adták át Budapesten. A főváros németek által felrobbantott hídjai közül ez épült újjá utoljára, csaknem 20 éven át hiányzott a Duna felől – írja a Múlt-kor.

Egyedülálló hidat kapott a Duna

A Duna legkeskenyebb fővárosi szakaszán sokáig rév, hajóhíd vagy repülőhíd (hosszú kötélen kikötött komp, amelyet a víz sodrásának segítségével irányítanak) biztosította az átkelést. 1893-ban aztán pályázatot írtak ki a Fővámtéri (a mai Szabadság) és az Eskü téri (a mai Erzsébet) híd tervezésére.

Utóbbi végül Czekelius Aurél, Beke József, Gálik István, Gottlieb Ferenc és Nagy Virgil víziója szerint épült meg, akik egy akkoriban egyedülálló, 4094 szemből álló lánchíd tervével álltak elő. Az építkezés megkezdéséhez a környező szűk kis utcákat és a szemközti budai oldalt is át kellett alakítani, egyebek között lebontották a híd tengelyébe eső városházát is.

A 378,6 méter hosszú híd 1903-as első átadásakor a világ legnagyobb, 290 méteres nyílású lánchídja volt és 1926-ig az is maradt.

A 11 méter széles, négysávos kocsiút mellett kétoldalt, a láncok külső oldalán két 3,5 méter széles járda készült, ezen a hídon épült először Budapesten villamospálya. A hídon 1918-ig két krajcár hídpénzt kellett fizetni, ezt az őszirózsás forradalom után törölték el.

Pusztulás és újjászületés

Az Erzsébet hidat – a többi budapesti Duna-híddal együtt – a második világháborúban a Budára visszavonuló németek 1945. januárjában felrobbantották. A híd leszakadt, a budai pilon a folyóba omlott, egyedül a pesti pilon maradt állva. A háború vége után a hidakat elkezdték újjá építeni, a sorban az Erzsébet híd volt az utolsó.

A munkák megkezdése előtt ki kellett emelni a több méternyi iszappal fedett roncsot, ez 1958-tól 1960-ig tartott, ugyanekkor bontották le a mementóként álló pesti pilont is. A hosszas építkezés, amely nyomán teljesen megújult a híd, csak ezután vette kezdetét.

Fortepan / N. Kósa Judit Az épülő Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve.

Amint a Rubicon írja, más Duna-hidak, például a Lánchíd és a Szabadság híd, újjáépítésénél a tervezők figyeltek rá, hogy az épületeket eredeti formában restaurálják, ez azonban azt eredményezte, hogy az átkelők nem tartottak lépést Budapest forgalmának növekedésével. Az Erzsébet híd esetében azonban figyelembe vették ezt a tényezőt is, ezért a régi kontúrjait megőrző híd teljes szélessége 24,20 méterre nőtt.

Az új Erzsébet hidat 1964. november 21-én avatták fel és a főváros egyik büszkesége lett. A villamosjáratokat 1973-ban, a kettes metró átadása után megszüntették, a forgalom 1975 óta kétszer három sávon zajlik.

A híd 2009-ben kapott új díszkivilágítást, a pesti hídfőnél a Ferenciek tere átalakításakor nemrégiben megszüntettek egy alagutat, új gyalogátkelők létesültek és díszburkolatot raktak le.

Kapcsolódó
Lánchíd (Array)
Még át sem adták, máris robbantották a Lánchidat
Budapest első állandó hídját még átadása előtt kétszer is meg akarták semmisíteni, elsőként pedig épp a Szent Koronát menekítő kocsi haladt át rajta. Hivatalosan pedig a gyűlölt Haynau haladt át rajta először.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik