Idén szeptemberben bejárta a világsajtót Hvaldimir, az orosz kémnek bélyegzett fehér delfin halálhíre. Az állat még 2019-ben tűnt fel Norvégia partjainál, és hámot viselt, amelyen egy kamera rögzítésére alkalmas csatlakozó, valamint a „Szentpétervár felszerelése” szöveg volt olvasható.
Az emlős híre gyorsan elterjedt, sokan pedig arra kezdtek el gyanakodni, hogy Oroszország képezhette ki kémnek. Ez az elképzelés elsőre talán abszurdnak tűnhet, pedig valójában egyáltalán nem az: a szovjetek és az amerikaiak már a hidegháború ideje alatt is képeztek ki állatokat hasonló célokra.
Állatok a harcmezőn
Az állatok felhasználása a hadviselésben nem újkeletű: lovak és elefántok például már az ókorban is részt vettek a csatákban. Az idő múlásával, az új technológiák megjelenésével aztán sokuk feleslegessé vált a harcmezőn, hiszen járművekre és különféle gépekre cseréltük őket, viszont továbbra is vannak olyan feladatok, amiket az állatok tudnak a legjobban elvégezni.
Elterjedté vált például kutyák bevetése, amelyek egyebek mellett hatékonyan képesek kiszagolni a robbanószereket, ezzel akár taposóaknák jelenlétére is felhívhatják a figyelmet. Hasonló szerepet töltenek be a delfinek a tengerészetnél: akár a kutyák, ők is nagyon intelligensek, jól taníthatók, bioszonáruk segítségével pedig érzékelik a víz alatti aknákat.
Az amerikai haditengerészet vízi emlősöket kiképző programja 1959 óta működik, napjainkban két fajjal, palackorrú delfinekkel (Tursiops truncatus) és kaliforniai oroszlánfókákkal (Zalophus californianus) dolgoznak. A hidegháború alatt a Szovjetunió is elkezdett foglalkozni a tengeri emlősök kiképzésével, ennek egyik jelentős helyszíne a Fekete-tenger partján fekvő Szevasztopol volt, amely később Ukrajnához, majd a Krím-félsziget megszállása után orosz kézre került.
Naomi Rose víziemlős-szakértő viszont valószínűtlennek tartja ezeket a szóbeszédeket, mivel a delfinek érzékenyek az erőszakra, a vér látványára, így nem túl hatékonyak támadó feladatok elvégzésére. Ráadásul nem is lenne értelme őket ilyesmire használni, hiszen ma már léteznek olyan víz alatti harci drónok, amelyek sokkal inkább megfelelnek ilyen műveletekre.
A kémkedéssel viszont más a helyzet, az ugyanis nem igényel harcra készséget, ráadásul egy állat a természetes környezetben kevésbé lehet feltűnő az ellenségnek, mint egy technikai eszköz.
