Egy friss tanulmányban azt az inka gyermeket vizsgálják, akinek 500 éves, hidegben konzerválódott múmiáját 1954-ben tárták fel a chilei Cerro El Plomónál – írja a The Independent. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyermek a korábbi feltételezésekkel szemben nem békésen halt meg, halálát a fejére mért ütés okozta.
A holttest egy nyolcéves gyermektől származik, aki ülő helyzetben, térdét átölelve került elő. A kutatók korábban úgy vélték, hogy a fiút kábítószerrel etették, és elaltatták, mielőtt jeges sírjába helyezték, ahol megfulladt. Az áldozatot 1460 körül mutathatták be, a szertartáson feltételezhetően az Inka Birodalom nemesei, papjai és tisztviselői vettek részt.
A szakértők úgy vélik, hogy halála előtt a fiú több mint 2000 kilométert gyalogolt Dél-Közép-Peruból a megtalálás helyére, az út több hónapig tartott. Erre a lábán található jelek utalnak. Az eddigi elképzelések alapján utolsó pillanatait valószínűleg a hosszú út okozta fáradtság, a nagy tengerszint feletti magasság és a narkotikus anyag lenyelése jellemezte. Végül egy fagyos kamrába helyezték, ahol hipotermiában halt meg, teste mellé szertartási tárgyakat is tettek.
A régészek azt feltételezik, hogy az ilyen áldozatokkal az inkák azt próbálták biztosítani, hogy az legjobbjaik csatlakozzanak istenségeikhez. A legfrissebb adatok árnyalják a rítus végrehajtásáról kialakított képet. Verónica Catalán, a Clínica Alemana-Universidad del Desarrollo munkatársa és kollégái a közelmúltban CT-vel vizsgálták meg a gyermek koponyáját, és megállapították, hogy a homlokcsont ütés okozta traumát szenvedett.
A felfedezés megkérdőjelezi az inkák napistenének bemutatott gyermekáldozatok természetéről korábban kialakított nézeteket. Úgy tűnik, a fiú halála előtt nagy mennyiségű ételt is elfogyasztott, amely emésztetlen maradt. A genomelemzés megerősítette, hogy a gyermek ősei az Andok középső-déli részén, illetve a mai Chile északi és Peru déli részein éltek. Pontos származását azonban nem sikerült meghatározni.