A vízi örvények a folyókban, tengerekben és óceánokban egyaránt megtalálhatók. Ezek keletkezésének oka azon fizikai törvény, mely szerint a folyadékok áramlása során különböző sebességű és irányú mozgások keletkeznek. Amikor egy akadály meggátolja az áramlást, a víz az adott tárgy körül kezd el forogni, örvényt létrehozva. Ezen kívül a különböző hőmérsékletű vízrétegek találkozása is előidézheti az örvények kialakulását, amikor a melegebb víz fel, a hidegebb víz pedig lefelé áramlik, írja az IFLScience.
Az, hogy egy örvény milyen mélységbe tud lehúzni, a méretétől és az erejétől függ. Egyes esetekben azonban olyan lefelé tartó spirált eredményeznek, amelyek képes magukba szívni a közelben lévő tárgyakat, de akár embereket is. Amennyiben leszívja az embert az örvény, gyorsan eluralkodhat a pánik, a levegő hiánya miatt pedig sokan kapálózásba kezdenek.
Stuart Foulstone, aki hasonlót élt át, a Guardiannek elmondta: amikor realizálta, mi történik, megpróbált kiúszni, de ez reménytelennek bizonyult. Az esetről GoPro kamerájával felvételt is készített, melynek tanulsága szerint nagyjából három és fél percet töltött a víz alatt. Az örvény majdnem a mederig aljáig húzta le a férfit, ahol azonban csökkent az áramlat ereje, végül kiengedte szorításából.
A vízimentők szerint az örvény szívóereje a tetején a legerősebb, így a legtöbb esetben nem járunk sikerrel, ha ott kezdünk el felfele úszni. A meder fenekéről jól elrugaszkodva azonban visszajuthatunk a felszínre, de figyeljünk arra, hogy ne egyenesen felfele ússzunk, hanem oldalirányba, így elkerülve az örvényt. Ha még nem vagyunk a meder alján, de már nem érezzük a szívóerőt, szintén elkezdhetünk tempózni. A kulcs, bár nyilván lehetetlennek tűnik, a nyugodtság megőrzése.
Bár Foulstone esete szerencsés volt, érdemes kétszer átgondolni, hogyan segítsünk a fuldoklónak, ugyanis előfordult már olyan hogy a mentő fél is bekerült az örvénybe. Segítségnyújtás esetén próbáljunk meg a fuldokló mögé kerülni, és a hóna alatt átkarolva a partra vinni.
