A Kék Lagúna és a közeli Svartsengi geotermikus erőmű területének felszíne április eleje óta folyamatosan emelkedett, ennek mértéke megközelítette már a 25 centimétert, a vulkanológusok számítása szerint ez mintegy 20 millió köbméter magma 3-5 kilométer mélységbe történő benyomulásával magyarázható. A kérdés az volt, hogy ez az óriási nyomás mikor haladja meg a szilárd kőzettest szakítószilárdságát, mikor repeszti meg a kőzeteket és tör a felszínre a magma. Mindeközben közel 900 látogató fürdött a Kék Lagúna türkizkék termálvizében – írja a 24.hu-nak küldött elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.
Az eddigi legnagyobb
Az izlandi Reykjanes-félszigeten 2021. márciusában közel 800 év nyugalom után indult meg az első vulkánkitörés és most szerdán már a nyolcadik kezdődött el. Tavaly december közepe óta a Sundhnúkur hasadékzónában most ötödik alkalommal hasadt fel a földfelszín. A vulkánkitörés helyi idő szerint 12:46-kor indult el, előtte nem egészen egy órával észlelték a vulkanológusok, hogy a magma elindult: a Svartsengi erőmű fúrólyukjaiban elhelyezett mérőműszerek növekvő nyomást mutattak, ami mellett jelentősen megszaporodtak a földrengések és a felszínmozgást követő GPS állomáson is erőteljesebb, több centiméteres emelkedést figyeltek meg. Ezek a jelek együttesen világosan mutatták, hogy hamarosan elindul a kitörés, és a földrengés jelekből arra is következtetni lehetett, hogy vélhetően ugyanott, ahol legutóbb, március 16-án történt.
Gyorsan mentek ki az SMS riasztási üzenetek, megszólaltak a szirénák, fél órán belül kiürítették és elszállították a Kék Lagúna vendégeit és a Grindavíkban lévő, házaikat ellenőrző lakosokat. A példás, szakmai alapú előrejelzés, valamint a rövid vulkáni szünetben történt védelmi intézkedések ismét emberéleteket és anyagi javakat óvtak meg.
A kitörés intenzitása az e területen zajlott minden eddigit felülmúlt úgy, ahogy ezt a vulkanológusok már hetekkel korábban előre jelezték. Másodpercenként 1500–2000 köbméter magma robbant a felszínre, néhány óra alatt több millió köbméter láva terült szét. Kezdetben 45 perc alatt 1 kilométer távolságba jutottak el lávanyelvek az enyhén lejtős területeken és a láva ismét utakat vágott át. Magnús Tomi Gudmundsson az Izlandi Egyetem geofizikus professzora a légi megfigyelések alapján úgy becsülte, hogy estig mintegy 5 négyzetkilométer területet borított be a láva és legalább 10 millió köbméter magma jutott a felszínre.
Az izlandi hasadékvulkáni kitörések jellemző lefolyása, hogy a kezdeti nagyon intenzív kitörés néhány óra múlva jelentősen csillapodik, a hasadék egyes részei eltömődnek és csak néhány helyen, majd végül egyetlen kitörési központban zajlik tovább a vulkáni működés. Így történt ez most is, estére már csak néhány csomópontban zajlott a vulkánkitörés és csütörtök reggel is ez volt megfigyelhető a webkamerákon. Ez a csökkenés reményt ad, hogy ismét sikerül megvédeni az infrastruktúrát és nem fog nagyobb kár bekövetkezni. Hozzá kell tenni azonban, hogy továbbra is fennáll a veszély, hogy újabb hasadékok is felnyílhatnak.
Évtizedekig eltarthat
Ez az ötödik kitörés a sorban és mindegyik mutatott valami újat, ez most is így volt. A felszín alatt, vélhetően részben a hóolvadás következtében jelentős talajvíz halmozódott fel. A lávafüggöny felett gomolygó fehér felhő a túlhevített vízgőz távozását mutatta. A hasadék déli részén viszont ennél erőteljesebb események történtek, hatalmas robbanások kíséretében sötétbarna színű kitörési felhő emelkedett a magasba, közben heves vulkáni hamu kilövellések történtek. Ezeket az erőteljes robbanásokat a több mint ezer Celsius-fokos magma és a talajvíz keveredése okozta. Szerencsére ezek csak lokális hatásúak voltak, nem okoztak problémát a távoli területeken. A láva nyugati és déli irányba folyt, különösen ez utóbbi okozott aggodalmat, mert Grindavík település felé tartott.
A települést már novemberben kitelepítették, azonban még mindig sokan bíznak abban, hogy valamikor visszatérhetnek. Hatalmas földgátakat húztak a település köré és ezek eddig mindig védelmet jelentettek, kivéve januárban, amikor a földsánc mögött is felnyílt a föld és egy rövid lávafolyam benyomult a házak közé. Szerencsére ez nem tartott sokáig, így csupán néhány ház esett áldozatul. A lávafolyam most is elérte a földsáncot és a település nyugati peremén átvágta a Nesveg utat. Grindavík megközelítése így csak keleti irányból, egyetlen úton lehetséges.
Merre tovább vulkáni működés? A Sundhnúkur hasadékzónában az első három kitörés 1–3 napig tartott, a legutóbbi pedig több mint egy hónapig, 53 napon keresztül. Nincs tehát erre recept, ez is lehet néhány napos kitörés, de belenyúlhat a nyári szezonba. Nagy kérdés, hogy van-e még mindig magmautánpótlás, azaz a földköpenyből nyomul-e fel továbbra is bazaltos magma. Ezt a Svartsengi GPS állomás érzékeny műszerei jelezhetik, azaz ha a következő napokban továbbra is folytatódik a felszínemelkedés, akkor ez azt fogja jelezni, hogy lesz még hatodik vulkánkitörés is.
Minden jel arra mutat, miszerint ahogy ez a korábbi, több mint 800 éve befejeződött, illetve a 2400 évvel ezelőtti kitörés esetén is történt, 2021. márciusában egy hosszú vulkánműködési időszak indult el a Reykjanes-félszigeten, ami évtizedekig, de akár néhány évszázadon keresztül is eltarthat, gyakori vulkánkitörésekkel. Ennek helye és nagysága is változhat. A vulkanológiai tudásnak tehát óriási most a szerepe és ahogy eddig is tapasztaltuk, az előrejelzések mindig pontosak voltak még akkor is, ha olykor sokat kellett várni, hogy mikor jön el az az idő, amikor már világosan lehet látni, hogy akár 15-30 percen belül megindul a kitörés. Ez pedig, ha a felkészülés megtörtént, elegendő lehet akár több száz ember kimenekítésére is.
