2009-ben korábban nem látott gombát fedeztek fel Japánban. A fajt egy kórházban kezelt 70 éves páciens külső hallójáratában észlelték, és Candida aurisnak nevezték el – az auris latinul fület jelent. Arturo Casadevall, a Johns Hopkins Egyetem mikrobiológusa és immunológusa a közelmúltban megjelent könyvben (What if Fungi Win?), illetve a Live Science felületén foglalta össze a fajjal kapcsolatos ismereteinket.
Eleinte nem volt világos, mennyire kell aggódni az organizmus miatt, vagy hogy fenyegetést jelent-e egyáltalán. Évente rengeteg új gombafajt jelentenek világszerte, az esetek túlnyomó többségéről viszont utólag kiderül, hogy elszigetelt, lényegében ártalmatlan. Hosszú ideig C. auris sem tűnt különösebben problémásnak, egészen addig, amíg a világ több pontján nagyjából egy időben több kórházi betegnél is kimutatták.
2012 és 2015 között Dél-Afrikában, Venezuelában és az indiai szubkontinensen is felbukkant, súlyos fertőzéseket okozva, mindezt úgy, hogy néhány évvel korábban még nem volt halálos, sőt komolyabb megbetegedést sem váltott ki.
Ma már tudjuk, hogy az újabb fertőzések hátterében álló gombák között nem volt kapcsolat, genetikailag is eltértek egymástól, és függetlenül jelentek meg három kontinensen. Ez azt jelenti, hogy a globalizált világ jelen esetben nem játszott szerepet a terjedésben – nem úgy, mint például a Covid-19-nél.
Rendkívül ellenálló
A hirtelen felbukkanás után hamar kiderült, hogy a C. auris igen ellenálló a kezelésekkel szemben: háromból több mint egy beteg, akinek vérében invazív fertőzést észleltek, meghalt, azokban az intézményekben, ahol a betegség korábban nem volt jelen, hirtelen jelentős halálozási okká lépett elő. A gomba mai napig is többnyire ellenáll az elérhető terápiákkal szemben, így ha a kórokozó megjelenik egy páciens szervezetében vagy egy kórházon belül, szinte lehetetlen megszabadulni tőle.
További problémát jelent a nehéz beazonosíthatóság. A gombafertőzést az orvosok általában azt követően állapítják csak meg, ha már a többi lehetőséget kizárták – például azáltal, hogy a betegség nem reagál az antibiotikumra. A vérvizsgálatok ilyenkor jellemzően magas fehérvérsejt-szintet mutatnak, a konkrét mikrobát viszont nem egyszerű meghatározni.
A tünetek a konkrét fajtól függően nagyon változatosak lehetnek, a Cryptococcus neoformans például jellemzően az agyat érinti, és elviselhetetlen fejfájást okoz. Az Aspergillus nemzetség tagjai ezzel szemben a tüdőt támadják meg, ami köhögéshez, légszomjhoz és tüdőgyulladásra emlékeztető elváltozáshoz vezet.
Az emberi szervezetre veszélyes gombák belégzéssel, illetve sebeken keresztül képesek bejutni a véráramba, de kórházakban akár rosszul karbantartott infúziós csövek vagy katéterek is hozzájárulhatnak a terjedéshez. A kórokozók ritkán vándorolnak át emberről emberre.
A gomba képes a bőrön és a különböző felületeken megtelepedni, amelyeken akár hetekig is fennmaradhat, emellett jól viseli az erős kórházi fertőtlenítőszereket. Egyes intézmények arról számoltak be, hogy jóval a páciens halála vagy elbocsátása után is találtak spórákat a szobájában, ami más fajok esetében szinte elképzelhetetlen lenne.
Amerikában különösen súlyos a helyzet
2016-ban már az amerikai járványügyi központ (CDC) is riasztást adott ki az Egyesült Államok szakemberei és laboratóriumai számára. Addigra a C. auris rezisztens változatai négy államban összesen hét megbetegedést okoztak kórházakban. A mikrobát nehéz volt azonosítani a hagyományos laboratóriumi módszerekkel, ezért a CDC azt kérte az orvosoktól, hogy minden gyanús esetet jelentsenek.
Nem egészen egy évtizeddel a felfedezése után a C. auris hat kontinens 40 országában ölt már bizonyítottan embereket.
