Világszerte több milliárd ember böjtöl rendszeresen vallási okokból, vagy épp testsúlycsökkenés céljával, eddig azonban nem lehetett pontosan tudni, a hosszan tartó kalóriakorlátozás milyen biológiai változásokat indít el a szervezetben. A Nature Metabolism szaklapban közzétett kutatás most rámutatott, jó és rossz oldala is van a koplalásnak – írja az IFLScience.
A tanulmány szerzői 12 önkéntest követtek végig 7 napos böjtjük során, amely idő alatt csupán vizet fogyaszthattak. A kutatók közel 3000 különböző vérfehérje változásait követték végig. Ami viszonylag gyorsan feltűnt, hogy az önkéntesek szervezete a böjt első napjaiban energiaforrást váltott, és a glükóz helyett az elraktározott zsírt kezdte el égetni. Ennek eredményeként a résztvevők átlagosan 5,7 kilogrammot fogytak a hét során, és ez a súly azután is megmaradt, hogy újra elkezdtek enni.
Megfigyelték például, hogy a SWAP70 fehérje plazmaszintje is csökkent, amely markernek alacsony szintjét összefüggésbe hozták már a rheumatoid arthritis (RA) kockázatának csökkenésével is. Ez egy olyan autoimmun betegség, amelynél az immunrendszer teszi tönkre az ízületi porcokat, végeredményben súlyos mozgáskorlátozottságot okozva.
Azt is észrevették, hogy a HYOU1 nevű fehérje szintje jelentősen csökkent, és mivel ez a vegyület összefüggésbe hozható a koszorúér-betegséggel, a tartós étkezés nélküli időszak jótékony hatással lehet a szív egészségére. Ugyanakkor több negatív egészségügyi hatást is azonosítottak. Ilyen például, hogy véralvadási anomáliák léphetnek fel, amelyek növelik a trombózis kockázatát.
