Több mint nyolc évvel halála után, 1961. október 31-én helyezték örök nyugalomra Sztálint. Bár több millió ember haláláért volt felelős, a Szovjetunióban rengeteg ember őszintén gyászolta a „Generalisszimuszt”, akinek irányításával a Szovjetunió, legyőzve a náci Németországot, világhatalommá emelkedett – írja a Múlt-kor.
Egymást taposták az emberek, hogy láthassák a koporsót
A hírhedt diktátor 1953. március 5-én hunyt el, első „temetését” pedig már halálának hónapjában meg is rendezték. Sztálin, „a népek nagy tanítójának” holttestét bebalzsamozták, koporsóját pedig kiállították, amely elé három napon keresztül özönlöttek a gyászolók.
Ezután, 1953. március 9-én ágyútalpon, díszsortüzek közepette a Vörös téren álló Lenin-mauzóleumhoz szállították. A konzervált szovjet vezért egy üvegkoporsóba helyezték régi mestere és riválisa, a Szovjetunió alapító atyjaként tisztelt Vlagyimir Iljics Lenin mellé.
Teste 1961-ig feküdt ott, ekkor azonban eltávolították egy több éven át tartó, úgynevezett „desztalinizációs” folyamat részeként. Az ország újdonsült vezetője, Nyikita Szergejevics Hruscsov feltárta és elítélte a sztálini éra rémtetteit és jogtiprásait, amely a Sztálin-kultusz gyengüléséhez vezetett.
Attól féltek, hogy esetleg feltámad az egykori diktátor
Az 1961-es pártkongresszuson Dora Lazurkina, az SZKP tagja, aki mellesleg tíz évet töltött a sztálini gulágon, egy látomásról számolt be, amely Sztálin testének áthelyezését eredményezte. A korosodó hölgy víziójában Lenin nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy teste a bajkeverő Sztálin mellett nyugszik. Hruscsov desztálinizációs harca ezzel az utolsó fejezetéhez érkezett.
Sztálin testét az üveg szarkofágból egy közönséges koporsóba helyezték, valamint eltávolították a zubbonyán lévő aranygombokat és váll-lapokat, majd a sírba helyezték.
A temetéssel megbízott különítmény nem bízott semmit a véletlenre: az esetleges paranormális jelenségeket, de leginkább az ereklyegyűjtők fosztogatásait megelőzendő, Sztálin koporsóját vastag betonréteg alá temették, majd földet hánytak rá, így gátolva meg a „Generalisszimusz feltámadását”.
