Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, „a haza bölcse” 220 éve, 1803. október 17-én született Söjtörön – írja az MTI. Hazánk egykori igazságügy-miniszterének nagy szerepe volt az 1848-as forradalomban, és nélküle az osztrák-magyar kiegyezés sem jöhetett volna létre.
Nagy szerepe volt a ’48-as forradalomban
Deák régi nemesi családból származott, a győri jogakadémia elvégzése után Pesten tette le az ügyvédi vizsgát, majd Zala vármegyében lett tiszti ügyész. 1832-ben helyettes alispán, 1833-tól a pozsonyi országgyűlés követe lett, ahol kiemelkedő jogtudása, határozottsága, politikai érzéke, kiváló beszédkészsége és erkölcsi tartása hamarosan a reformerek vezetői közé emelte. Az 1839-40-es diétán már országos tekintély övezte, Wesselényi és Kölcsey távozása után a liberális ellenzék vezetőjének ismerték el.
Nagy szerepe volt az amnesztia kiharcolásában, szót emelt a magyar nyelv ügyében, az úrbéri viszonyok megszüntetéséért. A szabadelvű tábor összefogása érdekében 1847-ben ő véglegesítette az Ellenzéki Nyilatkozatot, az alakuló Ellenzéki Párt programját, amely az 1848-as áprilisi törvények alapja lett. Az 1848. március 15-i forradalmat követően a megyei közgyűlés felkérésére ismét részt vett az országgyűlés munkájában. Áprilisban a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere lett, júliusban az első népképviseleti országgyűlés tagjává választották.
Az udvarhű Jellasics horvát bán támadása után, szeptember 11-én a kormány lemondott, megkezdődött a szabadságharc. Deák képviselőként ténykedett tovább, de már nem tudott a székhelyét Debrecenbe áttevő országgyűlés után menni, ezért zalai birtokán vészelte át a szabadságharc bukását, az elnyomatás viszontagságos első éveit, személyes példájával hirdetve a passzív ellenállást az önkényuralom ellen.
Kiegyezés és halál
Kivárási taktikája eredményt hozott: Ausztria 1859-es katonai megroppanása nyomán tér nyílott a cselekvésre. Az 1861-es országgyűlésben a Felirati Párt vezéreként az 1848-as törvények helyreállítását követelte, de Ferenc József ezt elutasította, az országgyűlést feloszlatta. Deák ezután felismerte, hogy egyedül a kiegyezés a járható út.
Magyar részről Deák irányításával folytak a kiegyezéshez vezető tárgyalások, amelyek eredményeképp 1867-ben törvényben rögzítették Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy és az ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett. Ezután már inkább csak a háttérből figyelte a fejleményeket. Deák Ferenc kiváló politikus hírében állt, akinek alig voltak személyes ambíciói, pályáján erkölcsi értékek mozgatták. Kiegyensúlyozottan, higgadtan politizált, végsőkig ragaszkodott az alkotmányossághoz és védte a nemzet érdekeit. Ma számtalan közterület, intézmény viseli nevét, többek között 1866 óta Budapest egyik központi tere és a főváros legdélibb Duna-hídja az M0-s autóúton.
