A tigrisszúnyog terjed hazánkban, a nyugat-nílusi láz kórokozója is jelen van, de a két tény között nincs feltétlenül összefüggés. A vírus jól ismert hazai terjesztője a nálunk őshonos dalos szúnyog, ami már többször beigazolódott a befogott példányok genetikai szűrése alapján. Ezzel szemben a magyarországi tigrisszúnyog populációkban még nem sikerült kimutatni ilyen fertőzést, így félrevezető az inváziós faj kapcsán járványveszélyt kiáltani
– tisztázza a napokban kialakult helyzetet a 24.hu kérdésére Dr. Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) főigazgatója.
Valójában két féligazság került egymás mellé a szükségesnél kevesebb információ kíséretében egy hétvégi hírben. Mi is szemléztük az RTL Híradójának egy riportját, miszerint a nyugat-nílusi láz terjedésének veszélye miatt nem adhat vért az, aki egy napnál több időt töltött a XVI., a XXII. kerületben vagy Szegeden. A tájékoztatás szerint ugyanis ezeken a területeken jó eséllyel megcsíphette a kórokozót potenciálisan hordozó tigrisszúnyog, a betegség pedig augusztus végén, szeptember elején terjed a legaktívabban.
Az Országos Vérellátó Szolgálat később cáfolatnak is beillő mélységben árnyalta a képet az ATV-nek: nem zárnak ki területeket a véradásból, azokat viszont kikérdezik, akik olyan környékről érkeztek, ahol az NNK nyugat-nílusi lázzal fertőzött, súlyos állapotban lévő személyt regisztrált, ilyenkor egyedileg döntenek a véradás lehetőségéről.
A probléma ugyanaz, mint minden hasonló esetben, vagyis a szenzáció sokkal mélyebben befészkeli magát a köztudatba, mint a cáfolat, a laikus konklúziója pedig logikus: egyes kerületekben és városokban járványveszély fenyeget, amiért a tigrisszúnyog a felelős. Pedig esetünkben nem történt más, mint hogy a vérellátó végzi a dolgát, és az előírások szerint a maga eszközeivel minimalizálja a fertőzés átadásának esélyét – csak valahogy a magyarázat csúszott félre.
Nézzük hát, miről is van szó pontosan a tigrisszúnyogok és a vírusok kapcsán.
Tigrisszúnyog és nyugat-nílusi láz
A tigrisszúnyog – illetve a koreai szúnyog és a japán bozótszúnyog – az utóbbi évtizedben jelent meg Magyarországon. Bár őshonos fajaink is képesek csúnya kórokat terjeszteni, de az új jövevények olyan trópusi betegség potenciális vektorai (valamely kórokozót hordozó és annak átadására képes élőlények), amelyek mindeddig csak behurcolt esetekként jelentek meg itthon. A szakirodalom szerint mesterséges körülmények között, laboratóriumban eddig 22-féle arbovírust (rovarok által terjesztett vírus) izoláltak tigrisszúnyogokból, és a nyugat-nílusi láz vírusa is köztük van. A szúnyog puszta jelenléte a hazai faunában azonban önmagában még nem jelent járványt.
Egy mesterséges, laboratóriumban kimutatott fertőzőképesség nem jelenti azt, hogy a szúnyog a természetben is automatikusan vírusterjesztővé válik. Egy hasonlattal élve, Magyarországon több olyan őshonos csípőszúnyog faj is él, ami képes a malária kórokozóját terjeszteni, mégsem lángolnak fel időről időre maláriajárványok hazánkban
– fogalmaz Garamszegi László Zsolt.
Ehhez adott helyen nagy tömegben kell jelen lennie a kórokozónak a különböző gazda- és vektorszervezetekben, ráadásul jelentős mennyiségű szúnyog kell hozzá, amelyek a gazdafajok között megfelelő mértékben át is viszik a vírust. Emellett több más környezeti tényezőn is múlik a sikeres fertőzési láncok kialakulása, erről itt írtunk bővebben. Jelenleg e feltételek együttállására nincs bizonyíték Magyarországon.
A tigrisszúnyog meglehetősen agresszív, nappal, napsütésben is aktív, ráadásul kifejezetten előnyben részesíti az emberközeli élőhelyeket, ahol ideális tenyészhelyet talál magának (akit mélyebben érdekel a faj, ebben a korábbi cikkünkben talál róla részletesebb információkat). A nyugat-nílusi láz vírusának elsődleges gazdái madarak, de emlősöket (például lovakat és embereket) is képes megbetegíteni, mint véletlenszerű gazdákat, sőt, kisebb esetszámban kétéltűeknél és hüllőknél is megfigyelték. A költöző madaraknak vonulásaik miatt nagy szerepük lehet a kórokozó terjesztésében – főleg azért, mert egyes madárfajok egyedeinél magas vírusszint mellett nagyon alacsony a halálozási arány, így tünetmentesen szállíthatják a kontinensek között is a vírust.
A megfertőzött emberek 80 százalékának szervezete érzékelhető panaszok nélkül legyőzi a kórokozót, 20 százalékuk tapasztalhat lázat, fejfájást, kiütéseket és a nyirokcsomók duzzanatát. A súlyos esetek igen ritkák, ekkor agyvelő- vagy agyhártyagyulladás alakul ki. Hazánkban az 1960-as évek óta van jelen, a 2000-es évek közepétől rendre okoz megbetegedéseket, és 2018-ban számoltak be halálesetekről. Célzott gyógymód, védőoltás nincs ellene, csupán tüneti kezelések.
Nincs fertőzött egyed
Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem szakemberei évek óta nyomon követik a három inváziós faj terjedését, munkájukhoz elsősorban a lakosság segítségét kérik. Akár egy agyoncsapott szúnyogról készített fotó is nagyban segítheti a kutatókat. Ide kattintva a Szúnyogmonitor weboldalán találhatók a részletek, illetve itt láthatjuk az észleléseket térképen ábrázolva.
Az ÖK monitorozó munkája arra is kiterjed, hogy Állatorvostudományi Egyetemmel, az Állatorvostudományi Kutatóintézettel, illetve a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal együttműködve virológiai tesztet is elvégez a befogott példányokon. A nyugat-nílusi lázon túl olyan betegségek kórokozóit keresik a feltételezett fertőzöttségi gócpontokban, mint a zika, a dengue-láz vagy az usutu.
Az elmúlt években több ezer szúnyogmintát elemeztünk, és tigrisszúnyogban (vagy más inváziós fajban) még nem mutattuk ki a nyugat-nílusi láz vírusát
– emeli ki a szakember.
Hozzáteszi: a Kárpát-medencében is őshonos dalos szúnyogokban viszont már többször, így a hazai esetek – idén eddig 15 humán fertőzést jelentettek – hátterében nagy valószínűséggel a kevésbé feltűnő, és szerényebb píárral rendelkező dalos szúnyog lehet.
Veszélyt jelentenek
Természetesen ettől függetlenül az inváziós fajok jelenléte mindenképp folyamatos figyelmet kíván a kutatóktól. A tigrisszúnyognál maradva: a faj Budapest, Pest megye és az ország délnyugati részein van határozottan jelen, és a tendenciák alapján Garamszegi László Zsolt megjegyzi: szemmel láthatóan folyamatosan bukkan fel új területeken. „Az Egészségbiztonság Nemzeti Laborban vállalt fő feladatunk, hogy a folyamatos monitorozó tevékenységre alapozva megértsük a hazánk területén végbemenő inváziós folyamatokat, és időben jelezzük egy esetleges járvány kialakulásának lehetőségét. Azaz időben szóljunk, ha a szúnyogok kapcsán a potenciális veszélyből tényleges veszély alakul ki.”
E küldetésben kiemelt fontosságú, hogy egy járványügyi intézkedés – és a lakosság tájékoztatása – során a védekezés gyakorlatát megvalósító szervek a valós tényekre és ne a potenciális lehetőségekre hagyatkozzanak.
