Tudomány

Napokig titkolta a vízmű, hogy szennyvizet engedett egy patakba Veresegyháznál

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Egyre több a probléma a hazai vízvezetékrendszerekkel, aminek szomorú példája az őrbottyáni tömeges halpusztulás. A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. egy csőtörés miatt napokon át engedte a szennyvizet egy több településen is áthaladó patakba úgy, hogy arról egyáltalán nem értesítette az érintett polgármestereket. A következmény: nagyjából fél tonna elhullott hal és felbecsülhetetlen környezeti kár.

Tömeges halpusztulás történt az őrbottyáni Százforrás-tóban, miután a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) egy szennyvízcső meghibásodása után átmenetileg a Sződrákosi-patakba vezette a szennyvizet. Az őrbottányi polgármester információi szerint a 16,5 ezer köbméter szennyvíz miatt fél tonna hal – köztük néhány védett faj egyede – pusztulhatott el a területen, sőt, elhullott madarakat is találtak a tavon.

Arról a döntésről, miszerint élővizet szennyeznek fertőző anyagokkal, a cég csupán napokkal később értesítette a katasztrófavédelmet és Veresegyház polgármesterét, a környező települések vezetőit pedig fel sem hívták. Így aztán a lakosságot sem tájékoztatta senki.

A DMRV a botrány kirobbanása után napokon át hallgatott, majd augusztus 24-én közleményt adott ki. Ebben jelezték, hogy már augusztus 11-én értesültek a meghibásodásról, amely a Veresegyház, Patak utcai acél szennyvíz-nyomóvezetéken keletkezett, a MÁV vasútvonal keresztezésénél, műszakilag nehezen hozzáférhető helyen. Ezután egy ideig szippantó járművek segítségével szállították el a szennyvizet, ám elmondásuk szerint a rendkívüli munkakörülmények miatt idővel elkerülhetetlenné vált, hogy a közeli patakba vezessék a szennyvizet.

Mivel a szennyvíz folyamatosan érkezett a hálózatba, a DMRV végül a Veresegyházi Medveotthon közelében található Búcsú téri átemelőnél engedte bele azt a Sződrákosi-patakba. A havária miatt megközelítőleg 16 500 köbméter szennyezett víz jutott a patakba, illetve az ennek vizét fogadó őrbottyáni Százforrás-tóba. A vízfolyás és a kis tó élővilága ennek hatására teljesen elpusztult. A hibát végül augusztus 18-án 18 órára sikerült elhárítani, amiről egyáltalán nem is tudott az érintett szomszédos település, Őrbottyán polgármestere, Szabó István.

A 24.hu-nak a településvezető elmondta, a szennyvíz patakba engedéséről augusztus 18-án késő este kapott csak információt, amikor is azt kérték tőle, hogy jelentse a történteket a katasztrófavédelemnek. A szerv ezt megelőzően már volt kint a helyszínen, ám a rossz időjárási körülmények miatt azt mondták, egyelőre nem tapasztaltak okot a beavatkozásra. Hamarosan azonban kiderült, hogy a magánkézben lévő, halgazdálkodási szempontból nem nyilvántartott vízterületen élő összes állat elhullott. Szabó szerint még halott kacsát is láttak a tavon. A szennyezés után egy héttel már visszatértek a tóra a madarak, és persze a tisztítási folyamatok is zajlanak.

Nemzeti ünnep a mérgező víz mellett

A Sződrákosi-patak több településen is áthalad, Őrbottyánban – Veresegyház felől közelítve – előbb a helyiek szerint 30 éve elhagyatott Százforrás-tavat, majd a horgászok, illetve a tiltások ellenére a fürdőzők körében is népszerű Őrszentmiklósi-víztárolót éri el. Az előbbi zsiliprendszere, illetve a két tó között húzódó nádas terület nagyrészt felfogta a szennyezést, valamint a hal- és kagylótetemeket. Veresegyház a helyzet feloldására 10 centimétert engedett le a területén lévő víztározóból, amellyel segített hígítani a szennyezett vizet a Százforrás-tóban.

Az elhullott állatok a zsilipnél, a túlfolyó részen gyűltek össze, néhány azonban átbukott a másik tóba, és még egy héttel a történtek után is lehetett találni egy-egy dögöt a bokrok, fák tövében. A tetemek eltakarítását helyi civilek, az Őrbottyáni Barátság Horgász Egyesület, valamint a DMRV végezte, de a természet is besegített, ugyanis a halak a kánikulában gyorsan oszlásnak indultak. Ezeket úgynevezett szippantós járművekkel távolították el a helyszínről.

Egyértelmű, hogy egy ilyen mértékű szennyezés sosem jöhet jókor, azonban az időzítés sok szempontból még súlyosbította is a helyzetet.

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu

Augusztus 18-án a polgármester szerint nagyjából 2 tonna halat engedett az Őrszentmiklósi-víztározóba a horgászegyesület, ami ugyan elvileg nem szennyeződött, de a horgászok nagy valószínűséggel nem vihetik majd el a kifogott halakat – jelenleg kizárólag sporthorgászat engedélyezett a területen. Két nappal később következett az államalapítás ünnepe: augusztus 20-án tartotta a horgászegyesület a gyermekek számára rendezett horgászversenyt az őrbottyáni I.-es számú tározón.

Sokáig az is félő volt, hogy a Sződrákos-patakba engedett szennyvíz elérheti a Veresegyház és Őrbottyán után következő Vácrátótot is, ahol Magyarország egyik legértékesebb természeti öröksége, a vácrátóti botanikuskert is található. A növényzet fenntartására a patak vizét használó terület előtt ugyanakkor szerencsére külön zsiliprendszer működik, így sikerült elzárni a víz útját. Enyhítendő a gondokat, a DMRV augusztus 24-i közleményében jelezte, hogy 500 köbméter tiszta ivóvizet biztosít a botanikuskertnek, ám kérdésünkre, hogy ezt mikorra tudják leszállítani, nem kaptunk választ a cégtől.

Tényleg megúszta a nagyobb víztározó?

A 16-ai szennyezés után hamar felfigyelt a lakosság a döglött halak orrfacsaró szagára, és arra, hogy a tónál megjelentek a DMRV emberei. Mivel azonban napokon át semmilyen információt nem kaptak, és az őrszentmihályi horgásztavon sem volt nyoma a szennyezésnek, 2–3 napon át szabadon pecázhattak, fürödhettek a 8200 fős település lakói.

Miután a polgármester megismerte a részleteket, mindenkit figyelmeztetett a veszélyre a város közösségi oldalán, a helyszínen pedig polgárőrökkel igyekeztek tájékoztatni a lakókat a helyzetről. A horgászok figyelmét külön felhívták, hogy, aki hazaviszi az ott fogott halat, az életével játszik.

Az érintett tározó vízfelszínét megtisztítottuk, a benne található, évek óta felgyülemlett iszap egy részét eltávolítjuk

– írta közleményében a DMRV Zrt. Bár a vállalat kétségtelenül igyekszik orvosolni a károkat – a víztestet oxigénnel dúsítják az algásodás megakadályozására, két szivattyú pedig folyamatosan szívja ki a szennyezett vizet, illetve iszapot – ez közel sem olyan könnyű feladat, mint amilyennek tűnik. A 3,5 hektáros Százforrás-tó tisztításáról ugyanis egy nyolcszor forduló szippantós kocsi gondoskodik, ami szinte csak a partmenti területeket éri el, míg a tóban lévő szennyezett iszap mennyisége több ezer köbméter lehet.

Az őrbottyáni polgármester jelezte, noha kétségtelen, hogy a magánkézben lévő tó évtizedek óta el van hanyagolva, ez nem ad semmiféle felmentést a szennyezőknek.

Szajki Bálint / 24.hu Szabó István Ferenc, Őrbottyán polgármestere.

A történtekről elsők közt beszámoló, veresegyházi környezetvédőkből álló Tavirózsa Egyesült a Facebook-oldalán tételesen reagált a DMRV közleményére, és felhívta a figyelmet az abban lévő ellentmondásokra. A cég szerint a tározó vize a patakon keresztül táplálja az Őrszentmiklósi-víztárolót, ám ennek a víztestnek a vízminősége nem sérült. Az egyesület szerint azonban ez a megállapítás szakmai szempontból nem állja meg a helyét. Mint írják:

16 500 köbméter mennyiségű, patogén baktériumokkal és növényi tápanyagokkal terhelt szennyvíz még hígítva is számos vízminőségi paramétert ront. A videókon egyébként az algák és valószínűsíthetően a cianobaktériumok tömeges elszaporodása jól látható, mely a növényi tápanyag (nitrogén vegyületek, foszfor) növekedését jelzi. A nagy mennyiségű alga nappal sok oxigént termel, de éjjel sokat is von el a vízből (légzés). E mellett a szerves terhelést lebontó baktériumok is sok oxigént vonnak el a vízből, így fenn áll a veszélye annak, hogy a nagy tározón is tömeges halpusztulás lép majd fel.

Milyen tüneteket okozhat a szennyvíz?

A helyiek körében a szennyezés hallatán egyből felvetődött a kérdés, veszélyben van-e a helyi ivóvízkészlet. A polgármester által felkért szakértő megállapította, hogy a medence a szennyezés helyszínétől megközelítőleg 60 méterrel magasabban és néhány kilométeres távolságban helyezkedik el. A nyomás alatt lévő ivóvízhálózatba nem tud a talajvíz vagy más szennyeződés bejutni, a csőből csak kifelé távozhat az ivóvíz – így nincs miért aggódniuk a helyieknek.

Bár lapunk az illetékes Mérőközponttól próbálta megtudni, milyen mértékű szennyezés érte a két tavat, ahogy az őrbottyáni polgármester, úgy a 24.hu sem kapott pontos adatokat. A településvezetőnek mindössze annyit mondtak, hogy a vízminőséggel kapcsolatos mérések eredményei folyamatosan javulnak.

A helyiek szerint, amennyiben előbb tudtak volna a szennyezésről, szalmabálákkal fel tudták volna fogni a szennyezést. 

Szajki Bálint / 24.hu

Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Lukács Balázs András a 24.hu megkeresésére elmondta, ez leginkább csak a szennyvízben lévő fekália megkötésére szolgál, ez a megoldás a vízben oldott vegyületek megkötésére alkalmatlan, és könnyen lehet, hogy még a szalma is belerohadt volna a vízbe. Lukács szerint a szennyezés után sokkal többet nem lehet tenni, mint, amit jelenleg a DMRV Zrt. és a hivatalos szervek is csinálnak: folyamatos vízmintaelemzés, oxigéndúsítás, tisztítás és vízpótlás.

Mint azt a szakértő jelezte, a tömeges halpusztulás valószínűleg nem a szennyvíz miatti mérgezés következtében alakult ki, az állatok izomszövetei ugyanis nem tudják ilyen gyorsan beépíteni a szennyező anyagokat. A halál oka bizonyára az volt, hogy elfogyott az oxigén, és megfulladtak, a madarak pedig vélhetően a dögök elfogyasztása miatt hullhattak el. Lukács Balázs András szerint – bár nehéz a pontos adatok ismerete nélkül következtetéseket levonni – a szennyezést fel fogja dolgozni a tó mikrobiális flórája.

A növények és az iszapban levő mikroorganizmusok beszívják a szennyező anyagokat, és így tisztítják a vizet. Ez elég gyors folyamat tud lenni, ha nem volt kiugróan magas a szennyezés mértéke, pár hét, esetleg néhány hónap alatt rendbe tud jönni.

A tóban fürdőzők kapcsán az Ökológiai Kutatóközpont csoportvezetője elmondta, a coli fertőzés mértékétől függően lázt, hányást, hasmenést érzékelhetnek leginkább. A szennyezett vízben való fürdőzés csak szélsőséges esetben lehet életveszélyes, ezt leginkább az említett tünetek miatti kiszáradás eredményezheti. Mint mondta, érdemes figyelni a jelzéseket a tó környékén, ugyanis, ha a szennyezés mértéke meghaladja az egészségügyi határértéket, arról a hatóságnak tájékoztatnia kell a lakosságot. Bár a halak nagy valószínűséggel szintén nem okoznának súlyos betegséget, a szakértő szerint ezek elfogyasztását érdemes egy ideig elkerülni.

Milyen következménye lesz a szennyezésnek?

Az időjárás nem kedvez a helyreállítási munkálatoknak, a meleg hatására ugyanis folyamatosan párolog el a víz, és az algásodás is jelentős mértékű. Ugyan a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) jelenleg ellátja azokat a feladatokat, amelyek ilyen esetben szükségszerűek, a környéken élők körében jelentős a felháborodás, amiért nem kaptak időben tájékoztatást az esetről. Az őrbottyáni polgármester szerint nem volt helyénvaló, hogy csak a veresegyházi polgármesternek és a katasztrófavédelemnek eresztett meg egy-egy telefont a cég, senki másnak — és abban sem biztos, hogy az a helyes protokoll, hogy élő vízbe engedik a szennyvizet egy csőtörés esetén.

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az érintett polgármesterek szerint is a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. a felelős a kialakult helyzetért, így, amellett, hogy nekik kell orvosolni a hibát, bizonyára a kárpótlás is az ő feladatuk lesz. A DMRV azonban haváriára – vagyis rajtuk kívül eső hibára – hivatkozik, már az augusztus 24-i közleményükben is hangsúlyozták, hogy az eset „önhibájukon kívül” történt.

Csakhogy az Euronews cikke szerint egy korábbi adatigénylésből kiderült, hogy a DMRV Zrt.-nek már legalább 19 ilyen haváriája volt az elmúlt négy évben.

A helyiek beszámolója szerint rendszeresek a dugulások, nyomócsőrepedések és -törések a környéken. A cikk azt állítja: ehhez bizonyára az is hozzájárul, hogy Veresegyháznak és környékének a lakossága az utóbbi 10 évben közel másfélszeresére nőtt, a kormány azonban nem ad elég forrást a szennyvízelvezető rendszer fejlesztésére.

Szabó István zárásként a 24.hu-nak elmondta, bízik benne, hogy a három település képviselői le tudnak majd ülni a DMRV-vel, és olyan kárpótlási tervet dolgoznak ki, amely minden érintett település számára előnyös lesz. Mint mondta, a szennyvíz-, illetve az ivóvízvezetékek cseréje nemcsak helyi, hanem országos probléma. Hozzátette: az esetnek súlyosabb végkimenetele is lehetett volna, a vezeték ugyanis a vonatsínek alatt tört el, ami szélsőséges esetben a sínek elmozdulásához, így balesethez is vezethetett volna.

A mostani tragédiának kell, hogy legyen felelőse

– fogalmazott Szabó István.

Kérdéseinkkel kerestük a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-t, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik