Az északi féltekén zajló nyár, a kialakulóban lévő El Niño-jelenség és az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése miatt az elmúlt júliusi hónap lett a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta. Az időjárási szélsőségek és a pusztító hőhullámok minden bizonnyal csak egyre melegebbek lesznek, melynek kapcsán felvetődött az alkalmazkodás kérdése. Sokan a föld alatti létben keresik megoldást, mondván a hőt elnyelő és megtartó kőzet-, illetve talajtömegek által körülvéve a hőmérséklet sokkal stabilabb maradhat energiaigényes légkondicionáló vagy hűtés hiányában is – írja a Science Alert.
A perzselő 52 Celsius-fokos nyár és a fagyos 2 Celsius-fokos tél ellenére otthonukban állandó 23 fokot lehet mérni. A lakórészeknek azonban legalább 2,5 méterrel a felszín alatt kell lenniük, hogy a tető ne omoljon rá az ott élőkre. Bár a föld alatti lét komoly munkát igényel, ez azonban időnként megtérül: egy ausztrál férfi például másfél millió ausztrál dollárt (338 millió magyar forintot) érő opálra bukkant a fürdője építésekor.
Más példa is van a modern világból. 1963-ban egy kappadókiai ház felújítása során talált rá egy türk férfi Derinkuyu elveszett városára. Az i. e. 2000-ben épült, 18 emeletes alagúthálózat 76 méterrel nyúlik a felszín alá, és 15 ezer akna biztosítja a fényt és a szellőzést a templomok, istállók, raktárak és lakóházak labirintusában, amely akár 20 ezer embernek is otthont adhatott.
Azonban a föld alatti életnek rossz oldala is van. Azok, akik túl sokáig élnek a föld alatt, napfény nélkül, akár 30 órát is alhatnak egyhuzamban. Márpedig a cirkadián ritmus megzavarása számos egészségügyi problémát okozhat. A föld alatti élet másik nagy kockázata a hirtelen áradásokban rejlik, amelyek különösen fenyegetőnek hatnak az éghajlatváltozás fényében.
Végül a föld alatti építkezéshez általában nehezebb, drágább anyagokra is van szükség, amelyek ellenállnak a nyomásnak. A hőmérséklet emelkedése miatt pedig a föld akár 12 millimétert is kitágulhat, ami szerkezeti károkat okozhat az épületekben.
