A koronavírus-világjárvány kezdetén tömegek várták feszülten, mikor válnak végre elérhetővé a Covid-19 elleni vakcinák. 2020 második felétől kezdődően aztán sorra hagyták jóvá a világ különböző országaiban az eltérő gyártók által, különféle technológiákkal kifejlesztett védőoltásokat, így egyre többen kaphatták meg a védelmet az akut fertőzéssel szemben.
A WHO adatai alapján az első vakcina bevezetése óta világszerte több mint 5,5 milliárd ember kapta meg valamely oltás legalább egy dózisát.
A koronavírussal szembeni hatásos, biztonságos vakcinákat rekordgyorsasággal hozták létre, nem kérdés, hogy ez napjaink orvostudományának egyik, ha nem a legnagyobb eredménye. A Karikó Katalinhoz is kötődő mRNS-technológiában ráadásul még rengeteg további lehetőség rejlik.
Ritkán, de kialakulhatnak súlyos mellékhatások
Ám, mint minden, szerveink működésére ható szernek, úgy az oltóanyagoknak is lehetnek mellékhatásaik. Ezek a Covid-19 vakcináknál többnyire igen enyhék és ritkák, azonban – ha elenyésző számban is – akadtak olyanok, akiknél komolyabb panaszok léptek fel.
Egy, a kanadai Ontario tartományban működő közegészségügyi hivatal által a közelmúltban közzétett jelentés alapján a térségben beadott közel 38 millió dózis után nem egészen 23 ezer „immunizálást követő nemkívánatos eseményt” regisztráltak. Ez 0,06 százalékos arányt jelent, és ami még fontosabb, a szóban forgó esetek 94,5 százalékában a hatások nem voltak súlyosak. Fontos továbbá kiemelni, hogy az ok-okozati összefüggés nem feltétlenül biztos minden esetben.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ennél magasabb arányt regisztrált: 2023 májusáig az oltások mintegy 0,2 százalékánál rögzítettek valamilyen mellékhatást. Mint az EMA is rávilágított, a különböző vakcinák, így a Covid-19 elleniek beadása után is előfordulhatnak nem kívánt tünetek, ezek ugyanakkor jellemzően rövid ideig tartanak.
Hogy a vonatkozó adatokat kicsit kontextusba helyezzük: egy 2002-es, Ausztráliában elvégzett vizsgálat szerint a BCG (Bacillus Calmette–Guérin) vakcinánál akár az oltottak 5 százaléka is tapasztalhat nemkívánatos hatásokat. Magyarországon a vakcinát minden újszülöttnek kötelező beadni 1954 óta.
A koronavírus-oltásokhoz kapcsolódóan – számos más típusú vakcinához hasonlóan – haláleseteket is dokumentáltak már. Az Egyesült Királyságban gyűjtött információkból például kiderül, hogy 2022 decemberéig Angliában 59, Walesben pedig egy ember vesztette életét az oltások okozta extrém reakció következtében. Összehasonlításképp: az Egyesült Királyságban több mint 151 millió adagot adtak be eddig, a koronavírus áldozatainak száma pedig meghaladja a 227 ezret.
A fenti adatokból már sejthető, hogy bár felléphetnek káros mellékhatások, ezek aránya rendkívül kicsi. Mégis, az oltásellenesek előszeretettel nagyítják fel ezeket a sajnálatos eseteket, és ezzel új lendületet adhatnak az összeesküvés-elméletek terjedéséhez. Ez nemcsak a vakcinákba vetett hitet rontja – közegészségügyi kockázatot teremtve –, hanem az érintettek helyzetét is megnehezítheti az oltásellenességgel való összemosódás révén.
Van, ahol kártérítést fizetnek
Hogy a védőoltásoknak adott esetben tehát lehetnek negatív, veszélyes következményei, tagadhatatlan, a különböző egészségügyi szervek is foglalkoznak ezekkel az esetekkel, és a gyártók is felhívják a figyelmet a jelenségre. Egyes országokban az érintettek kártérítést is követelhetnek, van, ahol már meg is kezdődött a kompenzáció.
Kanadában például már többen is előálltak azzal, hogy a vakcina következtében, illetve a beadás után súlyos tüneteket tapasztaltak. Az országban a hatóságok is monitorozzák a helyzetet, a közegészségügyi ügynökség szerint a dózisok 0,011 százalékánál léptek fel komolyabb mellékhatások, amely ugyan elég kicsi arány, ám így is mintegy 10 ezer embert érint.
Németországban egy nő indított pert a BioNTech ellen, amiért állítása szerint súlyos mellékhatások alakultak ki nála a vakcina miatt, ez az első ügy az országban, amely eljutott a bíróságig. Németország-szerte több száz kártérítési keresetet nyújtottak be vagy készítenek elő az utóbbi időszakban. A helyi törvények alapján a gyógyszerek vagy védőoltások gyártói csak akkor tartoznak kártérítési felelősséggel, ha tudományosan bizonyított, hogy termékeik az előnyeikhez képest aránytalanul nagy kárt okoznak, vagy, ha a címkén szereplő információk tévesek.
Az Egyesült Királyságban már kártérítésről is döntöttek: idén júniusig a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) 72 kifizetést teljesített, és további 24 kérelmet hagyott jóvá. Ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban valaki kártérítést kapjon, bizonyítania kell, hogy egyértelműen a védőoltás idézte elő a panaszait, a vakcinától pedig legalább 60 százalékos fogyatékosság alakult ki nála.
Az NHS-hez beérkező 5708 kérelem közül 430 olyan személyhez köthető, akik állítólag a vakcina miatt vesztették életüket. Az ügyekből 1614-et már elutasítottak, 109 nem felelt meg a kritériumoknak, 3889 esetben pedig még nem született döntés.
Nem kérdőjelezhető meg a vakcinák jelentősége
Dr. Falus András akadémikus, Széchenyi-díjas immunológus, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa is megerősítette a 24.hu-nak, hogy a védőoltásoknak lehetnek mellékhatásai, elenyésző arányban pedig súlyos panaszok is jelentkezhetnek. „Azzal viszont egyáltalán nem értek egyet, hogy ez megkérdőjelezné a vakcinák jelentőségét” – nyilatkozta lapunknak a szakértő.
A szakember szerint abból a szempontból különleges a Covid-19 vakcinák helyzete, hogy egy hirtelen kialakult globális pandémia ellen vezették be azokat, az internet korában pedig az információáramlás sosem látott mértéket ért el. Ez, sajnos, a téves információk terjedésének is kedvez, ami rontja az oltások megítélését.
A hasonló készítményekkel szembeni bizalmatlanság ugyanakkor nem példa nélküli, még ha a mostani kiugró is.
A vakcinaprogramnak köszönhetően végül sikerült teljesen kiirtani a fekete himlőt – egyelőre ez az egyetlen humánbetegség, amelynél ezt el tudta érni fajunk.
A koronavírus-oltásoknál egyébként megjelenésük óta már több, a mellékhatásokat felnagyító, túlzó vádat is sikerült cáfolni. „Egy időben különösen a gyerekeknek adott vakcináknál szívizommal kapcsolatos mellékhatásokat észleltek egyesek. Mostanra bebizonyosodott, hogy ezek az állítások arányukban megtévesztőek, a Covid során jelentkező szívbetegségekhez képest legalább ezerszer ritkábban fordulnak elő” – tette hozzá a professzor.
Mint a szakember is kiemelte, minden orvosi vagy gyógyászati beavatkozásnak vannak mellékhatásai, a koronavírus-oltásoknál azonban megfigyelhető egy különös egybeesés: a panaszok mintha nagy átfedést mutatnának a posztcovid tüneteivel. „A hosszú Covid a fertőzésen átesettek körülbelül egyötödét érinti, a szimptómák pedig rendkívül hasonlóak, mint sok feltételezett mellékhatás” – világított rá.
Nehéz felmérni az összefüggést
Ami 2022 közepére egyértelműen kiderült: a vakcinák nem a fertőződés, hanem a súlyos, kórházi kezelést igénylő lefolyás ellen védenek, magyarán egy oltott is megbetegedhet, akár tudta nélkül is. Falus András szerint ez részben akár magyarázatot is adhat a vélt mellékhatásos esetek egy, a posztcoviddal hasonlóságokat mutató részére.
Nem lehetetlen például, hogy amit egy páciens oltás utáni rosszullétnek vél, valójában az azonosítatlan fertőzés következménye. A védelemnek köszönhetően a betegnek nincs szüksége kezelésre, hosszabb távon viszont a vírus vagy annak bakteriális felülfertőzése kiválthat többek között szívizomgyulladást. „Ez összeér a posztcovidos szimptómákkal” – mondta lapunknak a szakértő.
A helyzet pontos megismerésében komoly problémát jelent, hogy az ok-okozati összefüggések feltárása nem egyszerű, főleg ha egy-egy különálló esetet vizsgálunk. A nagy képet nézve a statisztika adhat segítséget, meg lehet például számolni, hogy hányan kapták meg a védőoltást, és abból hány embernél jelentkeztek később valamilyen tünetek, csakhogy maga a világjárvány, az oltatlanok és az oltottak fertőződései bonyolítják a képet.
A vizsgálatot valószínűleg hosszabb, a pandémiát megelőző periódust is magába foglaló időskálára kellene elvégezni, ám a professzor itt is óvatosságra int. A világjárvány egy, fajunk számára példátlan esemény volt, amely a szorongással, a korlátozásokkal, az elzártsággal az emberi pszichét is komolyan befolyásolta, ez pedig az adatokat is torzíthatja.
Ami az egyéni szintet illeti: az immunológus szkeptikus.
Összességében nem tartom nagyon korrekt tudományos igényű módszerrel bizonyíthatónak egy-egy embernél, hogy az adott utótünetet ténylegesen a vakcina idézte elő.
Egyáltalán nem biztos, hogy a védőoltás után jelentkező panasz valóban a védőoltás következménye volt, hiszen okozhatta azt akár valamilyen krónikus fertőzés is. Genetikailag nem vagyunk egyformák, valakinél három dózis után is kialakulhat posztcovid” – nyilatkozta a 24.hu-nak.
Falus András végezetül kiemelte: az mRNS-oltásokban hatalmas potenciál rejlik, az ilyen vakcinák például biztonságos és hatásos eszközt kínálhatnak a különböző daganattípusokkal szemben is. Már csak ezért is fontos lenne, hogy ne romoljon tovább a velük szembeni bizalom.
