A közlekedésen belül nemcsak a személy-, hanem a teherszállítást is meg kell reformálni a fenntarthatóbb működés érdekében. Az áruk mozgatása a vízen, a levegőben, a vasutakon és az utakon egyaránt kibocsátással jár, miközben zajszennyezést is eredményez, és a forgalmat is fokozza. Az átlagember mindennapjai során, a dugóban ücsörögve elsősorban a közúti teherszállítással találkozhat, cikkünkben most erre a területre, egészen pontosan a városi teherszállításra fókuszálunk.
Elektromos kisteherautók, okos megoldások
Szerencsére ma már számos olyan módszer adott, amellyel mérsékelni lehet a teherszállítás környezetre gyakorolt hatásait, és egyre több vállalkozás fel is ismeri a fenntarthatóság fontosságát. A zöld technológia ráadásul nem pusztán a bolygó védelmét szolgálja, hanem adott esetben a versenyképességet is növelheti.
A teherszállítás fenntarthatósága szempontjából az „utolsó egy kilométer” kiemelt jelentőségű, a kifejezés azt az utolsó, rövid utat jelenti, amellyel az áru eléri végső célpontját. Az utolsó egy kilométer optimalizálásában az segíthet, ha a meglévő, belső égésű motort használó járműveket elektromos autókra és kisteherautókra, esetleg kerékpárokra vagy e-biciklikre cserélik.
Ezzel nemcsak a kibocsátás, hanem a zajszennyezés is mérsékelhető, sőt egy elektromos kisteherautó fenntartási költsége is kisebb, mint egy hagyományosé. Mivel a világ egyre több nagyvárosában vezetnek be korlátozó intézkedéseket a belső égésű motorokra – például alacsony vagy zéró kibocsátású zónákat létrehozásával –, sok településen már most elkerülhetetlen, hogy a teherszállítás is kizöldüljön.
A meghajtási technológia mellett a mesterséges intelligencia, az okos útvonaltervezés, a valós idejű nyomkövetés, a szenzorok, az utólagos adatelemzés és egyéb informatikai megoldások fokozhatják az utolsó egy kilométer hatékonyságát.
Carsharing, nem csak a személyszállításban
Az elektromos meghajtás mellett az alternatív üzemanyagok, így a bioüzemanyagok és a hidrogén alkalmazása is csökkentheti az adott vállalkozás ökológiai lábnyomát, valamint a fosszilis energiahordozóktól való függését. Az igazi hatékonysághoz természetesen az is szükséges, hogy az adott környezet, a város alkalmazkodjon az új közlekedési felfogáshoz – ehhez pedig átfogó infrastrukturális fejlesztések kellenek. Segítséget jelenthet továbbá, ha a helyi önkormányzat vagy az állam is támogatja a teherszállítás környezetbaráttá tételét.
Szempont lehet továbbá a közös járművek használata. A sharing megközelítés egy ideje jelen van a személyszállításban, Budapesten és más nagyvárosokban már adott a lehetőség, hogy az ilyen szolgáltatásokhoz csatlakozó felhasználók autót, kerékpárt vagy rollert béreljenek. Hasonló felfogás az elmúlt időszakban a teherszállításban is megjelent, itt a lényeg az, hogy együttműködések keretében a cégek megosszák közlekedési erőforrásaikat, így csökkentve a forgalmat és az „üresjáratokat”. A gyakorlat amellett, hogy költséghatékony, szintén mérsékli a kibocsátást.
Logisztikai oldalról fenntartható lehet továbbá a raktárok átgondolt elhelyezése, kialakítása, illetve a csomagpontok bevezetése. Utóbbi megközelítéssel a termékeket szállító jármű egyetlen helyszínre, egyetlen úttal vihet ki nagy mennyiségű árut, amivel sok időt és energiát lehet megspórolni. A csomagpontok használata az ügyfél számára is előnyös lehet, hiszen nem kell otthon várnia a megrendelt terméket, azt akkor veheti át, amikor számára kényelmes.
Összességében elmondható, hogy a városi teherszállítás fenntartható jövője egyáltalán nem elérhetetlen, az innovatív technológiák, a környezetbarát gyakorlatok és az együttműködések egyaránt versenyképes megoldást kínálnak. Az elektromos járművekkel, a járművek megosztásával, a zöld infrastruktúrával és a kooperációval a városok hatékonyabb, rugalmasabb és környezettudatosabb logisztikai ökoszisztémákká fejlődhetnek.
