A halakat folyamatosan víz veszi körül, de vajon szoktak-e szomjasak lenni, és ha igen, hogyan isznak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Live Science cikke.
Az ozmózis egy olyan folyamat, amely során egy oldószer (jelen esetben a víz) két különböző koncentrációjú oldat (a hal teste és a külső környezete) között áramlik egy félig áteresztő hártyán (a hal bőre) keresztül. Az oldószer, vagyis a víz mindig a hígabb oldatból a töményebb felé vándorol.
Az édesvízi halak testének koncentrációja sűrűbb, mint a környező vízé, ezért a vízmolekulák folyamatosan áramlanak be a bőrükön keresztül, így külön ivásra nincs szükségük, sőt, azzal küzdenek, nehogy túl sok víz kerüljön a testükbe. Bár táplálkozás közben előfordul, hogy véletlenül vizet is lenyelnek, szándékosan sohasem isznak, inkább a folyamatosan beléjük áramló vizet igyekeznek kiüríteni, ezért megállás nélkül vizelnek.
A sósvízi halak éppen ellentétes problémával néznek szembe, mint édesvízi társaik, az ő esetükben ugyanis a környező sós víz koncentrációja nagyobb, így a vízmolekulák folyamatosan áramlanak ki a testükből. Éppen ezért a tengerekben és óceánokban élő halak mindig szomjasak és megállás nélkül isznak és csak nagyon ritkán vizelnek. Így azonban túl sok só jutna a szervezetükbe, ezért kifejlődött bennük egy ionocita nevű sejt, amely feladata, hogy kilökje testükből a felesleges sót.
