Tökéletesnek tűnő civilizáció virágzott Kréta szigetén Krisztus előtt 2700 és Krisztus előtt 1450 között, amely rejtélyes körülmények között pusztult el – írja a Múlt-kor. A minószi civilizációt egyenlő vagyoneloszlás, békés együttélés, illetve előítéletek nélkül elfogadott nők jellemezték.
Társadalmi fejlettségük mellett technológiájuk is kiemelkedő volt: fürdőikben különféle higiéniai szolgáltatásokat kínáltak, a kádakba terrakotta vízvezetékek szállították a forrásvizet, továbbá csatornarendszer, és a feltételezések szerint vulkanikus forrásokból származó meleg vizes rendszer segítségével fűtés is működött bennük.
Honnan jöttek?
Krétát, az Égei-tenger legnagyobb szigetét már 10 ezer évvel ezelőtt is földműves és állattenyésztő népcsoportok lakták, akik az északi partvidéken, a minósziak későbbi központjául szolgáló Knósszosz közelében egy dombos, termékeny és vizekben gazdag területen telepedtek le. Bizonyos elméletek szerint idővel ezek a népek hozták létre az elképesztően fejlett civilizációt, amelyet a Közel-Kelet kultúrája inspirált.
Mások viszont úgy gondolják, a civilizáció alapítói csak később érkezhettek a szigetre, ahol keveredtek az őslakosokkal. Csak annyit tudunk biztosan, hogy Krisztus előtt 2000 környékén jelentős fejlődés zajlott le: a minósziak nagy palotákat építettek és urbanizálták a szigetet.
A rejtélyes eltűnés
A legismertebb elmélet szerint egy óriási vulkánkitörés okozhatta az utópisztikus társadalom pusztulását, amely elsüllyesztette a közeli Théra (mai nevén Szantorini) szigetének háromnegyedét. Az eseményt szökőár követte, Krétára közel 30 méteres hullámok csaptak le.
A hiedelemmel ellentétben azonban a cunami nem törölhette el a minósziakat, hiszen a geológus szerint ez a katasztrófa Krisztus előtt 1630-ra tehető, a civilizáció pedig majd 200 évvel később, Krisztus előtt 1450-ben a jelek szerint még fennállt.
A régészeti ásatások szerint jóval a szökőár után is bekövetkezett egy hatalmas pusztítással járó esemény, ez lehetett a bukás valódi oka. Azt azonban nem tudták meghatározni, hogy földrengések vagy háború okozta-e a rombolást, amelyet egyedül a knósszoszi palota élt túl.
