Március 8-án tartják a nemzetközi nőnapot, amely a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak ünnepe. A kezdeményezés a politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak küzdelmeinek eredményeképpen valósult meg először a múlt század elején. A legtöbb országban ekkortájt erősödtek meg a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a választójog elnyerésére, a foglalkoztatásban és a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére – írja az MTI.
Ezt követően az 1910-es II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy világszerte tartsanak évente nőnapot. A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A tüntetéseken — amelyeken már ekkor rengeteg férfi vett részt — a nők választójogának megszerzése kapott hangsúlyt.
Az időpont 1913-ban került március 8-ára a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának emlékére. Egyes források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett, 129 munkásnő életét követelő tűzvésznek is emléket állítanak ezzel a dátummal.
Magyarország először 1913-ban csatlakozott a nőnapi felhíváshoz, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett eseményt 1948-tól, szovjet mintára március 8-án tartották meg.
Továbbra sincs teljes egyenlőség
Az 1980-as évektől ezen a napon a nőszervezetek felvonulásokon hívják fel a figyelmet a nők társadalomban játszott meghatározó szerepére, ugyanakkor kiszolgáltatottságára és védtelenségére is: tehát arra, hogy a jogegyenlőség továbbra sem esélyegyenlőség. Számos országban nők ezrei tüntetnek e napon a nők társadalmi jogaiért és hátrányos megkülönböztetésük ellen.
A nemek között az Európai Unióban is mutatkozik bérkülönbség, noha már 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést. Az Európai Bizottság 2009 márciusában kampányt indított a nemek közötti, átlagosan 16 százalékos bérszakadék megszüntetéséért, 2017 novemberében pedig cselekvési tervet terjesztett be ennek érdekében.
Az Európai Unió 2022 novemberében jogszabályt fogadott el a nemek közötti egyensúly vállalati biztosításáról, eszerint a tőzsdén jegyzett társaságokban 2026-ra a nem ügyvezető igazgatói pozíciók legalább 40 százalékát nőknek kell betölteniük. Az azonos felkészültségű, azonos munkakörben dolgozó nők Magyarországon is alacsonyabb fizetést kapnak, mint a férfiak, és minél magasabb beosztásban dolgozik egy nő, illetve minél több gyermeke van, annál nagyobb lemaradásra számíthat a férfiakkal szemben.
Egy felmérés szerint az Európai Unióban élő nők 33 százaléka szenvedett el testi vagy szexuális erőszakot tizenöt éves kora óta. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet azt követeli, hogy állítsanak fel egységes és erős női ENSZ-ügynökséget, amely biztosítaná, hogy a nők a világ minden részén a gyakorlatban is élvezhessék jogaikat.