Tudomány bbc history

Ezért eshetett húseső Amerikában

Allen J. Schaben / Los Angeles Times via Getty Images
Allen J. Schaben / Los Angeles Times via Getty Images

1876. március 3-án, délelőtt 11 és 12 óra között vöröshús-darabok kezdtek hullani az égből az amerikai Kentucky államban, Bath megye területének egy kis gazdaságára. A kisebbek nagyjából 5, a legnagyobbak 10 centiméter átmérőjűek voltak. Két férfi nem habozott megkóstolni az égi áldást, szerintük ürü- vagy szarvashús íze volt. Másvalaki úgy vélte, cianobaktériumok zselés állagú telepe hullott rájuk, amikor laboratóriumban vizsgálták,

tüdőszövetként azonosították, amelyik lóból vagy emberből származik.

Akármi is az igazság, a sztori világszerte nagy szenzációt keltett. Persze nem ez volt az első és nem is az utolsó a történelemben, hiszen számos olyan dokumentált esetről tudunk, melyekben misztikus módon szerves anyagok adták meg magukat a gravitációnak, és magasból leesve örvendeztették vagy ijesztgették a népet. Egészen a zsidókat tápláló bibliai „mannáig” visszavezethetők e történetek. A legtipikusabb a hal- vagy békaeső, de másfajta állatokról is szólt már a fáma, a Kentuckyban előfordultak utáni télen féregeső hullott Norvégiában, 1894-ben pedig az angliai Bath városából jelentettek medúzazuhanyt.

Se szeri, se száma a magyarázatoknak – ezek mindegyike vitatott. Széles a skála, akadnak, akik forgószélre vagy tornádóra gyanakszanak, melyek valahol felkapnak és jóval messzebb ledobálnak útjukba kerülő dolgokat, legyenek azok élők vagy élettelenek. A legnépszerűbbek közé tartozik – a kentuckyi húsesőnél is hírbe hozták – az az elmélet, hogy arra szálló ragadozó vagy dögevő madarak, mondjuk keselyűk okádták ki gyomruk tartalmát, amikor valami megzavarta őket, és hirtelen csapatostul felszálltak, vagy éppen vonulás közben jött rájuk a tömeges öklendezhetnék.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik