A hidegháború óta soha nem ítélték meg annyira helytelenül az atomfegyverek és a használatuk után potenciálisan bekövetkező „nukleáris tél” veszélyének mértékét, mint napjainkban – állítja a Cambridge-i Egyetem új tanulmánya. Az IFLScience cikke szerint a nukleáris tél egy olyan, az egész világot érintő állapot, amely atomháborút követően alakulhat ki. A szakértők azt feltételezik, az atomrobbanások annyi kormot, port és egyéb törmeléket juttatnának az atmoszférába, hogy hosszú évtizedekig blokkolnák a napsugárzást.
Ennek hatására az egész bolygón drasztikusan – egyes területeken akár 0 Celsius-fok alá – csökkenne a hőmérséklet, akadozna az élelmiszertermelés, mindennapossá válna az éhezés. Mindemellett óriási mértékű radioaktív sugárzás is jelentkezne.
Az új, 3000 fő bevonásával készült felmérés eredményei azt mutatják, a legtöbben nincsenek tisztában azzal, mit is jelent a nukleáris tél fogalma, és milyen hatással lenne az emberiség jövőjére. Paul Ingram, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint aggasztóak az eredmények, mert úgy tűnik, az emberek többsége az atomháború lehetőségét nem tartja jelenleg is releváns kockázatnak, inkább egy múltbéli fenyegetésnek tekintik.
Pedig a jelek arra utalnak, nem hagytuk magunk mögött a nukleáris konfliktus lehetőségét, sőt az ukrajnai háború kitörésével nagyon is közel kerültünk hozzá. A végítélet órája, amely azt jelezi, mennyire van közel az emberiség egy világméretű katasztrófához, 1947-es megalkotása óta most jár legközelebb a pusztulást jelentő éjfélhez.
