Mongólia és Szibéria területén több száz ősi, díszített megalit található, az oszlopok szórványosan emelkednek ki a földből. A szakértők máig vitatkoznak azon, hogy kik és miért emelték több ezer éve a hatalmas sziklákat – írja az IFLScience.
A rénszarvaskövekként ismert struktúrák száma az ezret is meghaladja. Stílusuk és méretük változatos, a többségük azonban magasabb egy embernél, olyan is akad, amely 4,5 méteres. A köveken változatos faragványok, köztük emberi arcok, állatok, változatos minták és fegyverek láthatóak.
További érdekesség, hogy egyes kövek teteje lekerekített. Néhány kutató úgy gondolja, ezek olyan sérülések lehetnek, amelyeket a műemléket lerombolni akaró ellenségek hagytak hátra.
Egy időben azt feltételezték, hogy a köveket a szkíták készítették, a bizonyos helyszíneken feltárt koponyákon elvégzett szénizotópos elemzés alapján ugyanakkor a megalitek az egykori nomádoknál korábbiak. A kései bronzkor idején, időszámítás előtt 1200-700 között emelhették őket.
A kőoszlopok funkciója sem ismert. Van, aki úgy véli, hogy a kövek magas státuszú személyek nyughelyét jelölik, ennek viszont ellentmond, hogy nem igazán jellemzőek a lelőhelyekre az emberi maradványok. Egy másik lehetőség, hogy a rénszarvasok terelése során használták őket, igaz, szarvascsontokat sem gyakran találnak a környéken. Az is elképzelhető, hogy a megalitek rituális célokat szolgáltak.
Mivel az oszlopokra vonatkozóan nem maradtak fenn írásos emlékek, a kutatók talán sosem fejtik meg a rejtélyüket.
