Tudomány

Fontos képességet veszíthetnek el az erdők és az óceánok

MICHAEL DANTAS / AFP
MICHAEL DANTAS / AFP

A szárazföldek és az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége változó, ezért drámai módon csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagok általi kibocsátást, és nem szabad egyedül a természetre bízni a probléma megoldását – jelezte felhívásában az Atommagkutó Intézet (ATOMKI).

Az ICOS (Integrált Szénmegfigyelő Rendszer) adataira hivatkozva az intézet kijelentette, a természetes szén-dioxid-nyelők, például az óceánok és az erdők nem stabliak, ezeket pedig a klímaváltozás még sérülékenyebbé teszi, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak. Ezzel pedig számolni kell a klímavédelmi célkitűzések és cselekvési tervek megalkotásakor.

Az ATOMKI jelezte, az ökológiai rendszerek megkötik a légköri szén-dioxidot és elraktározzák a növényekben és a talajban. Ugyanakkor ki is bocsátanak szén-dioxidot a növények légzése vagy a tűzesetek következtében. Ha a megkötés mértéke nagyobb, mint a kibocsátásé, akkor az ökoszisztéma összességében szén-dioxid-nyelőként működik. Ez a kényes egyensúly pedig érzékeny az éghajlati változásokra, de az emberi tevékenység is könnyen megzavarhatja.

Utóbbira jó példa az erdők kivágása, a zöld területek letarolása építkezés vagy útépítés céljából.

Az intézet emellett kitért az óceánokra is, amelyek hatalmas szén-dioxid-nyelők: megkötik a fosszilis tüzelőanyagból származó mennyiség egynegyedét, így mérséklik a felmelegedést. Ugyanakkor azt nem lehet tudni, milyen hosszú ideig marad meg ez a felvevőképesség, ha az éghajlat melegszik, ugyanis az emelkedő hőmérséklet és a változó klíma miatt megváltozik az óceánokban az oldott állapotban tárolt szén-dioxid mennyisége.

A szén-dioxid többlet miatt bekövetkező klímaváltozást az ember okozza a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, amely az elektromos áram előállításához, az ipari tevékenységhez, a közlekedéshez és a fűtéshez szükséges. A közlemény szerint mindezek miatt szükség van egy széleskörű, a Föld egészére kiterjedő üvegházgáz-megfigyelő rendszer mielőbbi létrehozására, amelyhez az európai ICOS által működtetett infrastruktúra jó példaként szolgálhat.

Magyarország idén január 1-jétől vált az ICOS európai konzorciumának teljes jogú tagjává. Az ATOMKI működteti az ICOS mérőhálózatához tartozó, jelenleg egyetlen magyarországi mérőállomást a hegyhátsáli tévétornyon, az állomás az emberi tevékenység hatására a légkörbe kerülő szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid koncentrációjának alakulását vizsgálja.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik