Ritka ásványra bukkantak a Marson, a NASA Curiosity marsjárója által felfedezett anyag a Földön fejlett vulkáni rendszerekhez kötődik – írja az IFL Science.
Több mint hét évvel ezelőtt a Curiosity a Gale-kráter egyik sziklájába fúrt. A kráter helyén egykor egy nagy tó húzódott. A fúrás szürkés port és ásványt hagyott hátra: a tridimitet, amelynek jelenlétére a tudósok egyáltalán nem számítottak a Marson. Ez az anyag, amely a robbanásszerű vulkánkitörésekhez köthető, egyfajta kvarc, amely magas hőmérsékleten és alacsony nyomáson képződik. Ritka a Földön, és a kutatók számára nem volt pontosan világos, hogyan találhatták meg a vörös bolygón.
Az Earth and Planetary Science Letters szaklapban megjelent friss tanulmány most magyarázatot adhat arra, hogyan került oda az ásvány, és hogyan hozhatta létre a tó vize és a Mars vulkanikus aktivitása a tridimit koncentrációját. „A tridimit felfedezése egy iszapkőben a Gale-kráterben az egyik legmeglepőbb megfigyelés, amelyet a Curiosity rover tett a Mars 10 éves kutatása során” – mondta Dr. Kirsten Siebach, a Rice Egyetem munkatársa. „A tridimit általában a Földön kvarcképző, robbanékony, kifejlődött vulkáni rendszerekhez kötődik, de a Marson egy ősi tó fenekén találtuk, ahol a vulkánok többsége nagyon egyszerű.”
A kutatók által javasolt forgatókönyv megmagyarázhatja a felfedezés minden sajátosságát. Az elmélet szerint a marsi magma a szokásosnál tovább maradt a kamrájában, ahol frakcionált kristályosodás történt, amíg fel nem halmozódott a szilícium benne. Ezután egy hatalmas, tridimitot tartalmazó hamufelhő lökődött ki, amely aztán a Gale-kráterben és a környező folyókban rakódott le.
Az eredmények arra utalnak, hogy több mint 3 milliárd évvel ezelőtt robbanékony vulkanizmus zajlott a Marson, amikor a bolygó a nyirkosabb világából a mai száraz, rideg sivataggá változott. „Ez az eredmény azt sugallja, hogy a Marsnak bonyolultabb és izgalmasabb vulkáni története lehet, mint azt a Curiosity előtt gondoltuk volna” – mondta a kutató.
