Albert Pierrepoint 1905-ben született az angliai Clayton városában, 11 évesen már így írt egy iskolai fogalmazásában: „Amikor befejezem az iskolát, én akarok lenni az állami ítéletvégrehajtó”. Nem véletlenül, hiszen édesapja és nagybátyja is hóhérként kereste kenyerét. Álma azonban sokáig nem válhatott valóra, a szakma ugyanis telített volt, csak 1932-ben, egy hóhérinas lemondását követően léphetett a pályára – írja a Múlt-kor.hu.
Első akasztását 1941. októberében vezethette le, a kor híres gengsztere, Antonio Mancini nyakába tette a kötelet. A következő 15 évben Pierrepoint a brit történelem legjobban foglalkoztatott ítéletvégrehajtójává vált. Pontosan nem is tudni, hogy hány kivégzés fűződik a nevéhez.
Utóbbi érvek arra hivatkoznak, hogy Pierrepoint naplóiból több oldal is elveszett. Pierrepoint „rekordjában” nagy szerepet játszottak a háború utáni perek is, több mint 200 háborús bűnös kivégzését vezényelte le.
A legrosszabb kivégzés
Bevételeiből az ítéletvégrehajtó saját kocsmát nyitott Manchesterben, a Poor Struggler (Szegény Küszködő) névre keresztelt ivóba aztán özönlöttek a vendégek, hogy a korban szinte háborús hősként tisztelt hóhér csapoljon nekik egy korsó sört és meséljen nekik pár történetet. A kocsmához fűződik Pierrepoint életének egyetlen olyan kivégzése is, amelynek során a hóhér saját bevallása szerint rosszul érezte magát.
1950-ben egy este a kocsma egyik törzsvendége, bizonyos James Corbitt erősen lerészegedett és még egy dalt is énekelt együtt Pierrepointtal, mielőtt hazaindult volna. A részeg Corbitt azon az este egy féltékenységi rohamban brutálisan meggyilkolta barátnőjét, amiért később halálra ítélték. A kivégzést pedig ezúttal is Pierrepoint hajtotta végre.
Egyes elképzelések szerint ez volt az a pont, amikor Pierrepoint elkezdett gondolkozni a visszavonuláson, végül hivatalosan egy fizetési vita miatt mondott le posztjáról 1956-ban. Nyugdíjas éveiben gyakran beszélt nem mindennapi karrierjéről, a hóhérszakma rejtelmeiről és a halálbüntetéshez való viszonyáról is.
Meg kell halnia
Egy 1960-as interjúban például így szólt a kivégzések érzelmi oldaláról:
Fontos, hogy ne keverjük bele, hogy milyen bűnt követett el. A halálraítéltnek meg kell halnia. Annyi tisztelettel és méltósággal kell kezelni őket, amennyire csak lehetséges. Az ismeretlenbe sétálnak. És bárki, aki belesétál az ismeretlenbe, nos, azelőtt én leveszem a kalapom.
A halálbüntetést Angliában végül 1965-ben törölték el. Albert Pierrepoint 1992. július 10-én hunyt el a Liverpool melletti Southport városában.
