2020 egyik legizgalmasabb űrkutatási eredménye az volt, hogy sikerült foszfingázt észlelni a Vénusz légkörében. Az anyag egy lehetséges biomarker, azaz biológiai folyamatok révén is kialakulhat. Éppen ezért sokan azonnal elkezdtek spekulálni, hogy a vegyület valamilyen létformák nyoma lehet. Azóta egyes kutatók arra jutottak, hogy a detektálás hátterében mérési hiba állhatott, egy tavalyi tanulmány pedig kizárta az élet lehetőségét.
Egy friss publikációban Sean Jordan, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és kollégái azt vizsgálták, hogy létezhetnek-e organizmusok a Vénusz felhőiben – írja az IFLScience. A kutatók most nem a foszfin problémájával, hanem a kén-dioxid rejtélyével foglalkoztak.
A vegyület a Vénusz légkörének alacsonyabb régióiban nagy mennyiségben van jelen, a magasság emelkedésével viszont az anyag eltűnik. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a bolygó felhőiben olyan létformák vannak, amelyek elfogyasztják a kén-dioxidot.
Jordan szerint amennyiben a Vénuszon táplálékként fogyasztja az élet a kén-dioxidot, annak nyomait látni kellene a légkörben bizonyos vegyületek eltűnése és szintemelkedése révén.
A szakértők két éven át próbálták megmagyarázni a bolygó furcsa kénhelyzetét. Amennyiben az égitesten vannak ként fogyasztó létformák, az anyag felhasználását követően egyéb vegyületeket kellene kibocsátaniuk. A kutatók azonban arra jutottak, hogy egyik érintett anyag sem mutatható ki. A csapat szerint kénfogyasztó létformák ugyan létezhetnek, nem valószínű viszont, hogy jelen vannak a Vénuszon.
Amennyiben a helyi kén-dioxid jellegzetességeiért nem az élet a felelős, úgy egyéb magyarázatot kell találni a megfigyelésekre. Remélhetőleg a későbbi vizsgálatok megválaszolják a kérdéseket.
